Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Bíró Endre: A brigetiói falfestmény pannóniai vonatkozásai
A brigetiói falfestmény pannóniai vonatkozásai Bíró Endre A Szőnyben talált több ezer római kori falfestménytöredékekből kialakított helyiség restaurálása befejezés előtt áll. 1 A terem oldalfalainak festészete az ún. pompei-i stílust tükrözi, így központi szerepet játszanak a váltakozó vörös és sárga mezőkben elhelyezett mitológiai jelenetek. Ezekből tizet sikerült összeállítani. Két jelenet kompozícióban közvetlen kapcsolatot mutat két pannóniai domborművei, ezért indokolt, hogy a teljes feldolgozás előtt ezzel a két helyi analógiával külön foglalkozzunk. Az első ábrázoláson Heraklest láthatjuk Hesionéval. Ez a történet a Herakles hőstetteinek aránylag kisebb epizódja, ezért művészeti megjelenítése is viszonylag kevés. Érdekessége az, hogy a trójai mondakörhöz kapcsolódik és összefüggésben van Trója első elpusztításával. Ezt a pusztulást Laomedon trójai király álnoksága és fukarsága idézte elő, míg a másodikat unokája Paris trójai királyfi, aki magára vonta Pallas Athéné és Hera haragját. (Ez is látható a falfestményen egy másik jelenetben.) Az ábrázolás előzménye, hogy Apollon és Poseidon felépítette Trója falait, mert Laodemon a munkáért nekik ígérte azokat a csodálatos lovakat, amelyeket Zeustól kapott fia Ganymedes elrablásáért. A trójai király azonban nem tartotta be ígéretét. Haragjában Apollon járványt, Poseidon egy tengeri szörnyet bocsátott a városra. A jóslás szerint Laomedon csak ügy menthette meg Tróját, ha leányát Hesionét feláldozza a tengeri szörnynek. Mikor Herakles az amazonoktól visszatértekor Trójába érkezett, Laomedon neki is felajánlotta az isteni lovakat, ha a tengeri szörnytől megszabadítja Hesionét és a várost. Herakles szembeszállt a szörnnyel és megölte. Laomedon ismét megszegte a szavát, ezért a haragos Herakles megtámadta és elfoglalta tróját és Laomedon fiait megölte. Egy kivételével, akit Hesioné mentett meg. Ez a fiú lett később a trójai király Priamos, akit Homeros Iliásából ismerünk. A brigetiói falkép a történet csúcspontját mutatja be. A képmező bal oldalán megkötözve és lemeztelenítve áll Hesioné, lábainál a nyílvesszőktől halálra sebzett, vérző tengeri szörny. Jobb oldalon áll a diadalmas Herakles, tekintetét Hesionéra szegezve. Azonos kompozíciót látunk egy intercisai domborművön 2 , azzal a kisebb Az Archaeológiai Értesítőben a falfestményekről előzetes jelentés jelenik meg. M.N.M. Ltsz.: 66. 1906.1. Dunaújváros 203
