Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

T. Dobosi Viola: A paleolitikum kutatása Komárom-Esztergom megyében

vényi fosszíliák gyűjtését kezdte meg a bányában. A régészeti lelőhelyet 1962ben találta meg Pécsi Márton a tanítványaival. Vértes László 1963-1968 között tárta fel. A szerencsés körülmények kivételesen sokoldalú feldolgozást tettek lehetővé: geológiai-geomorfológiai, őslénytani (nagy- és kisemlős, puhatestű fauna, természetes- és zsákmányállat összetétel, állatlábnyomok), paleobotanikai (mikrofossziliák: pollen, makrofosszíliák: levél- és terméslenyomatok) sztratigráfiai, régészeti, antropológiai és kronológiai dolgozatok jelentek meg a monográfiában. 29 A Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött (régészeti) leletanyag leltári száma: Pb 64/502-1142 Pb 65/1-1267 Pb 65/1277-2684 Pb 66/79-2457 Pb 66/2458-2981 Pb 67/1-1325 Pb 68/94-1007 Pb 69/1-150 Pb 75/2 Pb 82/346-386 Pb 89/1-4. Összefoglalás Komárom-Esztergom megye kiemelkedő szerepet tölt be a hazai őskorkutatásban. Ennek több oka van, melynek mindegyike még további kedvező tényezők szerencsés egybeesésére vezethető vissza: optimális természetföldrajzi adottságok: 1. változatos felszíne középhegyi, lösszel borított dombvidéki és síksági/ lapályi ökológiai nichte-t, s ezzel együtt a változatos életterek változatos zsákmányát kínálja viszonylag kis területen; 2. a mészkő és dolomit-szirtek oldalában, tágas síkságra vagy völgyekre nyíló, kedvező tájolású, lakható üregek, barlangok vannak; 3. elsősorban a Dunaparton, de a megye belső területein is, többméter vastag jégkori üledékkel, lösszel borított térszínek vannak felszínközeli pozícióban, s így az elfedett lelőhelyek könnyen hozzáférhetők; 4. a meredek szirtekkel határolt, sebes sodrú Dömösi kapu előtt a Dunán számos gázló alakult ki, természetes útvonalat biztosítva az állatcsordáknak és az azokat követő embereknek; 5. a jégkor korai szakaszaiban az aktív karsztforrás-tevékenység a hegylábi lejtőkön a leletek ideális beágyazódását, konzerválódását tette lehetővé; 6. a megyéből sok helyről jó minőségű eszköznyersanyag ismeretes. A kedvező természetföldrajzi adottságok felismeréséhez, s a benne rejlő régészeti lehetőségek kiaknázásához szerencsére mindig adva voltak a 29 KRETZOI-DOBOSI 1990. 18