Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)

Bíró Mária: Adalékok Brigetio csontiparához

2.2. Kanalak (27-29- kép) A három kanál két kanál típust képvisel a gyűjteményben. A két ligula valószínűleg időben jelentős eltéréssel készült. A kisebbik evőkanál finom, igényes munka (27. kép). A kanál nyele bronzcsappal csatlakozott a fém vagy szintén csont nyélhez. A másik, nagyobb evőkanál tipikus későprovinciális faragvány, a nyakon látható apró pontokból benyomkodott díszítés igen késői és ritkán megfigyelhető technika (28. kép). Az általam vizsgált több ezres nagyságrendű pannóniai anyagban négy-öt faragványon volt látható ez a díszítés. (A legszebb előfordulását a gorsiumi ásatásokból származó tégely falán sokáig nem is római munkának tartottam.)

16 A harmadik kis kanál a római települések mindegyikén előforduló kör alakú, illatszeres adagoló kanálka (29. kép). 2.3 Villa (30-31. kép) A latin nyelvben az étkezésnél használatos villa megjelölésére semmi auktor adat nincs,

17 míg a kanál megjelölésére több szó is ismert. Ezért magának a villának a használatát a római étkezéseknél sokáig kétségbe vonták. Roul Rochette első villa publikálását hamisítványnak tartották. Hasonlóan nem fogadta el a szaktudomány egy pestumi sírból előkerült villát sem, holott a görögök ismerték és megőrizték az asztali készletben használt villa nevét. A kérdést 1873-ban a római Capitolium tövében a Piazza Morganan kiásott ezüstlelet döntötte el. Ez a római villa két ágú, elegáns profilú, szúró eszköz volt, a fogója pedig egy őz- vagy szarvas patában végződött (30. kép). Marquardt pedig hamarosan egy herculaneumi konyhát ábrázoló festményen bizonyította be a villa használatát a rómaiaknál, sőt véleménye szerint a későantikvitásban használata általános volt.

18 Az általam villa nyelének feltételezett tárgyak (31. kép) közös jellemzője: az azonos méret, a sima nyél, a nyél végén látható állatfej ábrázolás. (Egyedül az aquincumi oroszlános nyél van díszítve.) Mindegyik nyélen megfigyelhető a felfüggesztésre szolgáló lyuk, legtöbbször az állat feje után a sima nyélen látható, de van olyan faragvány, amikor magába az állatábrázolásba van belekombinálva, az oroszlán fogai között van a lyuk, vagy az állat vicsorító, kitátott szája szolgál a felfüggesztésre. 16 BÍRÓ 1987, 49., 236. (lt. 195/840) 17 A latin furca, furcula, furculla - a két ágú éles eszköz különböző megnevezése egyrészt a büntetés végrehajtásánál használt kíhzóeszközt, másrészt egy mezőgazdasági munkaeszközt, a szénagyűjtésre ill. halászháló rögzítésére használt eszközt jelölt. 18 CABLOR-LECLERCQ 2098. 181