Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Számadó Emese: Brigetio kutatástörténete
eső részében, ahol I. sz. végi - II. sz. eleji épületmaradványokat talált. A következő évben már az országút és a Duna között ásott. Ekkor derült ki, hogy a szabályos alaprajzú tábor ferdén illeszkedik a Dunához, s a műszerek nélkül dolgozó, pusztán a szemükre támaszkodó korábbi terepbejárók (Marsigli, Rómer stb.) a tábor északi falát ezért ábrázolták ferdének. 30 (8. kép) Ugyanakkor, a fal megásásánál 5-6 m széles gyeptéglafalat talált, amit ő egy korábbi földtábor maradványainak vélt. A későbbi kutatások azonban bebizonyították, hogy a táborfalhoz tapasztott belső körüljáróról van szó. 31 A Duna és a tábor között feltárt falakat és épületeket a dunai hadikikötővel és raktárépületeivel azonosította. Ugyancsak a classis Flavia Pannonica kikötőjét látja az itt lévő építményekben Lőrincz Barnabás is. Barkóczi László ellenben egy korábbi, a Duna által elmosott légiótábornak tartja, többek között az itt talált nagy számú, három legio vexillatióját megnevező téglabélyegek alapján. 32 Ugyanekkor Paulovics, a tábor északi falánál a fent említett három legio közül az egyik, a XI. Claudia sütőkemencéjét is megtalálta, ami Barkóczi szerint szintén az itt lévő, s kb. az országútig húzódó korábbi légiótábor bizonyítéka. 33 Ezt a vitát legfeljebb csak ásatással lehetne eldönteni, bár a védőgát és az idetelepített erdő bizonyára pusztított az amúgy is összeroncsolt padlószintek és falcsonkok között. Paulovics 1927-28-ban a tábor déli kapujától 200 m-re egy kettős csatornájú vízvezetéket 34 , a következő évben pedig a tábor dny-i sarkától 150 m-re üvegműhelyre utaló masszákat talált. 35 Ezekben az években négy későrómai temetőrészt is megásott, valamint 1929-ben a tábor porta principalis sinistrajától (bal oldali főkapu) 1200 m-re fekvő ún. Járóka-temetőben is kutatott. A feltárt 130 db nem katonai jellegű sírt a II. sz. közepétől a III. sz. közepéig datálta. 36 1930ban a tábor déli részén egy 311-ből származó, Constantinus és Licinius császárok által kiadott bronz törvénytábla töredékét vetette ki az eke. A törvénytáblát Kállay Ödön, Ószőny aljegyzője vitte be a Nemzeti Múzeumba. Paulovics 1934-ben kezdett ásatásokat a tábla lelőhelyén, ahol a törvényben a tábla kifüggesztési helyének előírt táborszentélyt szerette volna megtalálni. Sajnos azon kívül, hogy előkerült a tábla hiányzó töredéke, csak silány falmaradványokat és kiszedett falszakaszokat talált, melyek nyilvánvalóan nem a szentély falai vol30 PAULOVICS 1941, 153-162. 31 BARKÓCZI 1951, 15. 32 GABLER 1990, 90. 33 BARKÓCZI 1951, 14. 34 PAULO VÏCS 1941, 143-152. 35 PAULOVICS 1930, 198-201. 36 PAULOVICS 1941, 152-163. 155
