Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Kisné Cseh Julianna: Bronzkori ékszerlelet Tatáról
ismertek a kultúra területéről. Az ékszerleletek harmadik összetevője a középeurópai típusú ékszerek, nyakperecek, karperecek. Ez a három összetevő háromféle technikai megoldást igényel. Bár az öntéssel készült tárgyakhoz valóban több nyersanyag szükséges - s így valószínűleg az értékük is nagyobb - technikailag nem "nehezebb", nem igényel nagyobb mesterségbeli tudást előállításuk, mint a lemezékszereké. (Gonduljunk az alapanyag előkészítésére vagy a spirálcsövecskék készítésére.) Az említett ékszerek a Mészbetétes Edények kultúráján kívüli előkerülése nemcsak ezek divatját igazolja - hanem mint az más tárgyak esetében is kimutatható - az intenzív kereskedelmi kapcsolatok meglétét is mutatja. Hasonló összefüggést lehet megállapítani az ékszerek bronzösszetételének vizsgálata alapján. Bertalan Ákos a tatai depotlelet 42 tárgyán végzett röntgenfluoreszcens-analízissel (=RFA) méréseket (6-16. t. és 1. táblázat). 65 A vizsgálat célja nemcsak az alapanyag összetételének meghatározása, hanem - mint az pl. avar kori bronztárgyak esetében kimutatható 66 - a késztermékek esetleges (ón)bevonatának tisztázása. A mérések alapján a bronztárgyak jelentős része ónozott volt (6-16. tábla) 67 , ami a bronz védelme mellett egyben ezüstös színű bevonatot képezett az ékszerek felületén. Az alapanyagok összetételét tekintve a tatai ékszerlelet három csoportra osztható. A réz-ón ötvözet mellett megtalálhatóak a réz-ezüst és réz-arzén összetételű bronztárgyak is, amik az élénk kereskedelmi kapcsolatok további bizonyítékai. Az azonos tárgytípusok viszonylatában azonban az azonos összetétel csak az aunjetitzi áruk tekintetében mutatható ki (6. tábla), de a keresztbordás- és korongos csüngők, fordított szívalakú lemezcsüngők (ez utóbbiak közöl különbözik a csüngő és a rajta átfűzött spirálcsövecske összetétele is) ill. a spirálcsövecskék és pitykék már különböző összetételű bronzból ill. szennyezettségű rézből készültek. Az öntött ékszerek vizsgálata újabb problémát jelent, hiszen sem a fésűscsüngők, sem a keresztbordás csüngők - az egy bolygatott sírt kivéve - még nem kerültek elő temetőkből. Felvetődött, hogy e tárgyaknak votív szerepe lehetett. 68 A fésűs- vagy antropomorf alakú csüngők esetében ennek ellentmondanak az Alduna vidékéről előkerült szobrok, amik ábrázolásain ugyanis az 65 BERTALAN 1992, 55-58. A felvétel körülményei a következőek voltak: NZA-8500 típusú XR Analizátor. Sugárforrás: Mo, gerjesztés: 22 kV 4 ras 1. Mérési tartomány: 0-20 kW, idő: 20 sec, atmoszféra: He, blende: 0,25, regisztrálás: 10 k 10600 eV, 1 k 4600 eV, 10800 eV. 2. Mérési tartomány: 0-40 kW, blende: 0,05, regisztrálás: 1 k 24300 eV, 29300 eV. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani Bertalan Ákosnak a mérések elvégzéséért. 66 KÖLTŐ 1982, 5-68.; SZŐKE-LUKÁCS 1992, 47-54.; SZŐKE 1995, 211-218. 67 SZŐKE 1995, 212, 6. j. 68 pl. MOZSOLICS 1967, 91.; BÓNA 1975, 216; FURMÁNEK 1980, 14-15; RUTTKAY 1983, 14; 103
