Kisné Cseh Julianna – Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 5. (Tata, 1997)
Kisné Cseh Julianna: Bronzkori ékszerlelet Tatáról
A bepödrött végű nyakpereceket és az elhegyesedő végű, díszítetlen karpereceket 2L közép-európai fémművességi kör típusai illetve készítményei közé sorolják 49 , az aunjetitzi kultúra jellegzetes készítményei közé tartoznak. A Mészbetétes Edények kultúráján kfvül a már említett Ercsi kincs tartalmaz nagy mennyiségben (8 db) hasonló nyakpereceket. A Tolnanémedi típusú kincsleletekben viszonylag ritkák (Vörösmart (Zmajevac), Mosdós-Pusztasárkánytó), több példányuk sírokból került elő (Alsónyék B sír, Gyirmót-Kölesdomb, Rábacsécsény). 50 A tatai leletben előkerült karpereccel megegyező darab pl. a Királyszentistváni temető 35 sírjából előkerült példány, a típus megfelelőit az Aunjetitz kultúra területén találjuk meg. 51 A bronzkor időszakában általánosan elterjedt ékszerek közé tartoznak a spirálcsövecskék, kettős lemezcsövecskék és bronzpitykék. A spirálcsöveket széles körben használták. Megtalálhatjuk mint karláncok, nyakláncok elemeit különböző csüngőkkel, átfúrt állatfogakkal és gyöngyökkel variálva 52 , ruhadíszkéntmint pl. a Klenovnikban előkerült szobor szoknyájának alsó részén 53 - és mint az övről lecsüngő díszek összekötő tagjaként - mint pl. a Kliéevaci szobor övén 54 . A Tatán előkerült darabok jelentős része ép volt, eltérő nagyságban és különböző vastagságú és átmetszetű huzalokból készültek, talán éppen felhasználásuknak megfelelően. (A legtöbb darab a háromszög átmetszetű bronzhuzalból tekercselt spirálcsövek, amik átlag 6,5-7 cm hosszúságban készültek, a szívalakú csüngőkben talált darabok lapos átmetszetű huzalból, összhosszúságuk 35,2 cm.) Hasonlóan széles körben használták a gömbszelet idomú, bronzlemezből készült pitykéket. A Tatán előkerült darabok egy kivételével peremükön körbefutó poncolással díszítettek. Felhasználták ruhadíszként, a ruha nagy felületén alkalmazva a pitykéket (Pl. Szőregi temető, 55 Dalji szobor 56 , délmagyarországi 49 BÓNA 1975, 218, 282-284. 50 BÓNA 1975, 218, 283-; Szelevényből, a Hatvani kultúra területéről 8 db nyakperec került elő: KALICZ 1968, 163, 178, Taf. 119:1. 51 BÓNA 1975, 219. 52 Szőreg 152. sir: FOLTINY 1941, 34, XXI. t. 5.; pl. a Tatai kincslelet esetében (2. t. 18-19) szívalakú csüngőkből és spirálcsövecskékből álló lánc; a Tatabánya-Bánhida, Dinnyeföldek 18. sírjából kerek borostyángyöngyökből és spirálcsövecskékből álló nyaklánc került elő (feldolgozás alatt) s ugyanígy használhatták a Maros vidéki temetők spirálcsövecskéinek egy részét is. 53 SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, Taf. 4, la-c. 54 SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, Taf. 5, 3a-b. « Szőreg 189. sír: FOLTINY 1941, 41, 59-60. 56 SCHUMACHER-MATTHÄUS 1985, Taf. 1, la-b. 101
