Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.

PASTINSZKY Miklós-TAPOLCAINÉ SÁRAY SZABÓ Éva: Pesty Frigyes 1864. évi helynévgyűjtése. Komárom megye. Tatabánya, József Attila Megyei Könyvtár 1977.309 p. PÉTER Katalin: Az értelmiség és a XVHL század közepének politikai mozgalmai. In: A magyarországi értelmiség a XVII-XV1II. században. /Szerk.: Zombori István/.Szeged,Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága 1984. pp.21-22. PÉTER Katalin: Esterházy Miklós. Magyar História. Életrajzok./Szerk.:Heckenast Gusztáv/. Bp., Gondolat 198 5.206 p. RÉVHELYI Elemér: Fellner Jakab életműve a kezdetektől az 1760-as évek közepéig. In.: Haris Andrea: Révhelyi Elemér munkássága a tatai múzeum hagyatéki gyűjteménye tükrében. Tudományos Füzetek 4. /Szerk,:Payer Gábor/.Tata, Komárom Megyei Múzeumi Szervezet 1988.pp.l 1 -33. SZABAD György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tókés gazdálkodásra.Bp.Akad.K.1957.592.p. B. SZATMÁRI Sarolta: A tatai vár ásatásának történeti és idegenforgalmi jelentősége. = Forrás, 1969.2 .sz.pp.43-50. TALLÓS Ödön József: A tatai kapucinus rendház története. 1743-1950.Kézirat Jíp., 1976-1980Urbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korábanySzerk. Felhő Ibolya/JJdDunántúlJBp. Akad Jí. 1970. S29 p. RVARKONYI Ágnes: Értelmiség és államhatalom Magyarországon a 17-18. századfordulóján. In:Amagyarországi értelmiség a XVII-Xvm. században/Szerk.:Zombori István/.Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága 1984. pp. 54-82. VOIT Pál: Amajki műemlékegyüttes/Adatok Franz Anton Pilgram életművéhez/.Bp., AkadKJ1966/pp.201 -227. =Magyar Műemlékvédelem. 1961 -1962. Az Országos Műemléki Felügyelőség kiadványai /Szerk.biz.: Dercsényi Dezső, Entz Géza stbj WELLMANN Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században Agrártörténeti Tanulmányok 6 /Szerk.: Gunst Péter-Hoffmann Tamás/. Bp. Akad JC. 1979.194.p. Die Enrichtung der Eszterházy-Domane von Tata-Gesztes in der ersten Hälfte des 18. Jahrhunderts I. Éva Mária Fülöp Die von der großen Schüttinsel stammende, kleinadlige protestantische Familie Eszterházy kam im Laufe des 17. Jahrhundert in die Reihe der droße Güter besitzenden, hohe Staatswürden tragenden Magnatenfamilien. Unter der Söhnen des Palatins Miklós Eszterházy, der nach seiner Katholisierung die Grafenwürde erhielt, gründete Pál die fürstliche, Ferenc die gräfliche Linie. Von den drei Söhnen des Ferenc bereitete sich József /1682-1748/ ursprünglich auf eine kirchliche Laufbahn vor. Seine Karriere am Hofe und als hoher staatlicher Würdenträger entfaltete sich nach 1710. Der Komplex seines Grundbesitzes formte sich zwischen 1702 und 1738 aus: mittels Familiengütern, Donationen, Käufe. Die Domäne von Tata-Gesztes, die im System seiner Güter eine zentrale Rolle spielte, erstreckte sich auf dem Gebiet des Vértes- und Gerecsegebierges, im damaligen Komitat 69