Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.

József Balogh Ferencnek adott plenipotentiáriusi megbízatása, 1748. június 13. UO.F.2.N.15. 39. Uo.F.104.,F.105. Az elsó, Eszterházy József által Balogh Ferencnek írott levél jelzete: uo. F. 104. p.5. Cseklész, 1724. jan.2. Korábbi tanulmányunkban tévesen január 21 -et közöltünk. Fülöp ÉLM. 1981-1983. p.314. 40. Péter K.1984. p.29. 41. "Látunk egy társadalmi képletet, amely másként működik, mint az, amit ma értelmiségnek nevezünk.... A gazdatiszt nem egyszer ügyvédi gyakorlatot is folytat." RVárkony^ 1984.p.60. 42. Balogh Ferenc birtokai közül a következőkről van tudomásunk: Deménd /negyed kúria és szőlő/, Udvarnok /6 jobbágytelek, tartozékaikkal/ és Patkós-Teszér /néhány portió/ Hont vármegyében, galántai részbirtok Pozsony vármegyében. Somogyban Lád /Lábd/, Apáthi, Újfalu, Várad, Bürös possessiókat és Vörösfa, Dorogh, Egerd, Patosfa, Szent-Mihályf a, Máriaf a, Tapaszd, Adrián, Belencze, Laksandor, Tódi, Csikota, Orgya praediumokat bírta, melyeket 15.380 forintért vásárolt meg. A Komárom vármegyei billegi pusztát 1745 táján szerezhette meg, itt majorja is volt. Egy 1746-os levél tanús ága szerint a tatai uradalomban Grébics praedium területén pusztaárendája is volt. MOL TEL P.l 97. Familiaria F.49. N. 17. Ad Famíliám Balogianum, 1737. ápr.9., F. 104. N. 11. Pozsony, 1744. ápr.22., és Cseklész, 1744. ápr.30., F.l05. pp.274-275. Tata, 1746. dec.10., F.108. N.l7. p.36. Sárd, 1

745.nov.28

., továbbá uo.P.l 98.DominiumTataF.38.N.826.pp.63-64.Grebéts/Grébics/, 1747. márc.27. 43. 1745-ben Bajra kapucinus lelkészt kért. Tatai kapucinusok História Domusa /a továbbiakban: TKHD/

1. p.8., 27. 44. TallósÖJ.1976-1980.pp.l0-13. 45. TKHDI.p.63. 46. Uo.p.24. 47. Kolinovics Gábor /1698-1770/, ügyvéd, történetíró, Eszterházy József életrajzírója. TallósÖJ. 1976-1980.p.l9. 48. Uo.ésTKHDI.p.68. 49. Egy 1739 novemberében kelt levél secretáriusnak nevezi Baloghot. Kolinovics szerint Eszterházy József 1730 júniusában vette maga mellé titkárnak Balogh Ferencet, "... post Franciscum Ujlakium, Emericum Forgácsium, Marcum Akacsium eodem functos apud se officio." MOL TEL P. 197. Familiaria F. 105. N.2. pp.270-273. Bécs, 1739. nov. 12. és

/Kolinovics G J

1748. p.30. 50. A felvett kölcsönök kamatjának törlesztése az uradalom bevételeinek igen jelentős részét lekötötte, s maguk a kölcsönök nem a gazdaság fejlesztését szolgálták. Bakács I.-Iványi E. 1964. p.55. 51. MOL TEL P. 197. Familiaria F.49. N. 17.1742. okt. 20., F. 108. N.27. p.60. Bécs, 1758. máj.30. 52. Eszterházy József 1731 -ben tett végrendeletet, fia, József, illetve saját testvére, Ferenc fiai javára majorátust létesítve. Az 1746-ban elnyert királyi jóváhagyás elsőszülöttségi hitbizomány létesítésére szólt, ifjabb Eszterházy József, illetve Eszterházy Ferenc elsőszülött fia javára. Azonban ifjabb József mértéktelen pazarlása, s a birtokait már terhelőadósságokkövetkeztében azért.hogyabirtokokatne kelljen teljes egészükben a hitelezők kielégítésére fordítani, 1759. március 1 -jén unokatestvéreivel, Eszterházy Ferenc tárnokmester 3 fiával zárlati szerződést kötött /azok ennek fejében kötelezték magukat a már csaknem 1 millió forintot kitevő adósságok lerovására, valamint arra, hogy Józsefnek évjáradékot biztosítsanak/. Tallós Ö J. 1976-1980. pp. 10-13., valamint "Galántai és Fraknói gróf Eszterházy Miklós által testvérei ellen... a Tatai uradalomnak és tartozékainak elsőszülöttségi hittyzományul megí téltetése véget indított ... pere". KDM Helytörténeti gyűjtemény, és "A tatai úgynevezett ósi hitbizomány története". Farkasdy Dezső, Székesfehérvár, 1895. szept. 21. Magyar Mezőgazdasági Múzeum / a továbbiakban: MMgM/ Adattáram. 6799. 53. A tatai római katolikus plébánia anyakönyve halála napjául február 19-ét, a TKHD 16-át jelöli meg. MOL FilmtárA 19/39 RK 603/17-20., TKHD I.p.109. 54. Voit P. 1961 -1962. p.205. 55. Révhelyi E./1988/

p. 14. 56. Jól tükröződik ez a vértessomlói szénkibúvás felfedezésekor és a kiaknázási kísérletben játszott szerepénél is. Ahogy Révhelyi E.írja: "Akatolikus restauráció korszelleméből fakadó és főúri köröktől beleplántált protestánsok elleni szigorú intézkedéseitől eltekintve, Balogh mindenkor a racionalista életforma követésére törekedett. Világszemléletének ez adja az alapját." Fülöp É. 1980., Révhelyi E. /1988/ p.26. 65