Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.
Abel Tamás ászári ispán 20 Ft Nagy András igmándi ispán 20 Ft Teberi Ferenc tatai ispán 25 Ft Bálint Péter igmándi hajdú 8 Ft Csonka József ászári hajdú 8 Ft Okánycsek Márton dadi hajdú 8 Ft Talolcsányi Lukács tatai hajdú 7 Ft Kulcsár István tatai hajdú 7 Ft 6 béres és bivalyos, Tata 57 Ft 2 béres és bivalyos, Dad 15 Ft Mojses Sámuel uradalmi kanász 9 Ft Nagy Mátyás disznóhizlaló 3 Ft igmándi bivalyos 1 Ft ökörhizlaló, Dad 4 Ft agostyáni méhész 3 Ft Az uradalmi ágens, Rimanóczy Antal fizetéséről 1739-ből van adatunk: kérte ugyanis annak 250 Ft-ról évi 300-ra emelését. 1 ° 3 Az inscription sem csak jobbágytelkek vonatkozásában találhatunk példát az uradalmakban, hanem uradalmi szolgálatok jutalmazásaként is: Hrobarik János így kapott házhelyet 10 évre Kocson, 250 Ft lefizetése ellenében. 104 Az 1740-es években jelentős gazdasági ágazattá vált halászat alkalmazottainak konvenciójáról legrészletesebb az 1753. évi konvencios lista, amely a készpénz- és terményjáradékot közli, megadva utóbbiak pénzbeli értékét is. Összesítve a két járadékformát, ezek értéke a következő volt: 105 tómester 436 Ft halászmaster, Nagyigmánd 114 Ft halászmester, Tata 115 Ft lótócsősz 326 Ft /20 Ft/fő/ A leveleskönyvben rögzített első instrukciók után, már említett, fontos korai forrásunk az uradalom szervezeti kereteinek kiépítését vizsgálva az 1729. évi, három uradalomra vonatkozó gazdasági rendszer, melynek bemutatására következő tanulmányunkban lesz lehetőség. Jegyzetek 1. WellmannI.1979.p.24. 2. Eszterházy J. 1901. p.88. és köv. 3. A család vezetéknevét az ifjabb fraknói grófi ág vonatkozásában Eszterházy alakban használjuk,tekintettel ez írásmódnak a tatai ágban már a XVIII. században f eltűnő, majd a XIX. században szinte általánossá váló gyakorlatára. Vö. Szabad Gy. 1957. p. 16. 4. Esterházy Miklós nádor politikai szerepét ma már sokkal árnyaltabban, s nem elsősorban a "Habsburgudvar politikai törekvéseinek rendíthetetlen híve"-ként jellemeznénk, hanem a rendek és az ország érdekei képviselőjét látjuk benne, hiszen "Hűséges alázata mögött... nagyon kemény koncepció áll az ország és az uralkodóház kapcsolatáról." Fülöp E. M. 1981 -1983. p.310., Péter K. 1985. p.73. 63
