Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)
Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.
jövedelmei iránt érdeklődő nagybirtokost és a racionális szervezetet...". 71 Később, az 1740-es évektől, a kedvező értékesítési lehetőségek hatására kibontakozó majorsági gazdálkodás még inkább előtérbe helyezte az uradalmak számadásait készítő és felülvizsgáló tisztviselőket. 72 4. Tiszttartó /provisor/ 7 * A tiszttartók - az ispánok segítségével - a gyakorlati gazdasági tevékenység irányítását végezték/így feladatkörük tulajdonképpen a későbbi intézőkéhez hasonlítható/. Az utasítások közül a leveleskönyv Magyari Mihály gesztesi és tatai dominium tiszttartójának 1727 októberében, illetve novemberében készült, azonos szövegű utasítását őrizte meg. A tiszttartó a földesúr után a praefectustól függött, tőle viszont a jószágban lévő más tisztek és szolgarendek /servitores/. A gazdasági tevékenységek közül kiemelten foglalkozik az utasítás a "mezei munkák" - szántás, vetés, aratás - felügyeletével, a borok árusításával és a majorsági szőlők telepítésével: azaz a legnagyobb bevételt jelentő gazdasági ágazatokkal. A jobbágyok felügyeletét illetően a tiszttartó intézte a közöttük támadt peres ügyeket is, húsz forint értékhatárig. Jelen kellett lennie a falusi bírók választásánál és ezek minden vasárnap kötelesek voltak nála megjelenni. A tisztarto végezte a kilenced és az egyháztól bérelt tized beszolgáltatásának irányítását is. 74 5. A pénztár felügyelője /cassae inspector/ 15 A leveleskönyv a praefectus után "az uraság személyét képviselő második tisztnek" 76 nevezi. A "Jószágink generális Cassae Inspectorának" szóló instrukció szerint tőle függtek a földesúr után a számtartók. Ő végezte a felvett kölcsönök kamatainak fizetését, a conventiók negyedévente történő kifizetését. Ha a jószágokba ment és javítanivalót talált a gazdálkodásban, elképzeléseit megvalósíthatta. 6. Számtartó /rationista/ 11 A tatai és gesztesi dominiumok számtartójának 1727. évi, azonos instrukciója szerint közvetlenül a praef ectustól és a cassae inspectortól függtek. Gazdaságbeli dolgokban a tiszttartótól kérhettek segítséget. Egyedül ők szedték az uradalmak készpénzbeli jövedelmeit, negyedévente, nyugta ellenében, amelyet olyan nyelven kellett kiállítaniuk, mint ahogyan a jövedelmet beszolgáltató beszélt. A tatai dominium számtarója a készpénz- és természetbeni számadások vezetője volt. 78 7. Kasznár /frumentarius/ Für Lajos a gesztesi uradalom XIX. század végi-XX. század eleji korszakát vizsgálva megállapítja, hogy az ispánságokkal szemben, amelyek az egyes gazdaságok vezetői voltak, a kasznárságok járási tiszti hivatalokként, több falu határára kiterjedő körzetek irányítóiként működtek. Itt történt valamennyi ügy tényleges intézése: a majorsági termelés közvetlen irányítása, a jobbágyadók behajtása, az értékesítés lebonyolítása. 7 ^ Tárgyalt korszakunkban a hivatalszerű működés megszervezése az uradalmi irányítás más területein is csak kialakulóban volt még, kasznárságok természetesen nem léteztek. Hasonló volt viszont a termeléssel való közvetlen kapcsolatuk. A kasznárok vették át a szemesterményeket az ispánoktól. Az előbb említett tatai számtartó, aki egyúttal kasznár 59
