Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Történelem - Fülöp Éva Mária: A Tata-gesztesi Esterházy-uradalom megszervezése a XVIII. század első felében I.

A hatalmas terjedésű birtokok életének megszervezésében, irányításában és ellenőrzésében megfelelően kiépített uradalmi igazgatási szervezetre, "szakemberekre"

33 volt szükség. E szempontból a legnagyobb jelentőségűnek Balogh Ferenc régens működése bizonyult tárgyalt korszakunkban. Balogh Ferenc régens, plenipotentiarius /1708-1765/ A Balogh-család éppúgy Pozsony megyéből veszi eredetét, mint az Eszterházyak. A család azon ágának előneve, amelyből Balogh Ferenc is származik, úgyszintén megegyezik az Eszterházyakéval: galánthay.

34 Galántán a Balogh-családnak még a XVIII. században is volt részbirtoka.

35 Balogh Ferenc fiatalon kerülhetett Eszterházy József szolgálatába, s kapcsolatuk nem nélkülözi a f amUiáris vonásokat. Lehet, hogy taníttatását is Eszterházynak köszönheti,

36 hiszen maga említi, hogy "Excellentiád szárnyai alatt nevelkedvén",

37 mellette reméli további "megmaradását" is.

38 Belogh Ferenc és Eszterházy József levelezésében az 1724es esztendőből származik az első fennmaradt levél, s ez címzésében Baloghot "f iscusnak" titulálja. Esetleges jogi végzettségére utalhat a levélnek az a megjegyzése, mely szerint Balogh éppen a "criminális causák" revízióját végzi, s bizonyos "controvertált" területek kérdéseivel foglalkozik. Képzettségének üyen irányulása cseppet sem lenne rendhagyó, hiszen ekkor is érvényes az a XVII. századdal kapcsolatban megfogalmazott állítás, miszerint "A tanulás magyarországi lehetőségei között jogász gyakorlatilag minden nemes, aki iskolázott, és a birtokigazgatásban, a törvényszékek előtt, a kancelláriákban vagy a politikában használható."

40

Nem volt ritka az sem, hogy gazdatiszt egyúttal jogászi tevékenységet folytasson.

41 A kisbirtokos családból származó

42 Balogh végzettségéről, műveltségéről és ismereteiről korábban a tatai kapucinusokra hagyott könyvtára nyomait kutatva véltünk újabb adatokat szerezni. A kapucinusokat először Balogh hívta Tatára, amikor 1742-ben a várkápláni teendők végzésére kapucinus szerzetest kért a tartományfőnöktől.

43 A kapucinusok tatai templomát és rendházát Eszterházy József építtette, az alapkőletétel 1743 májusában volt.

44 A templomhoz Balogh Ferencet szoros kapcsolat fűzte, a háztörténet Tautor et Promotor maximus hu jus sacri conventus" kitétellel említi.

45 Ő volt a rendház könyvtárának alapítója, 1744. évi adományával vetve meg ennek alapjait.

46 Ami viszont saját könyvtárát illeti, korábbi elképzeléseinkkel ellentétben az nem kerülhetett halála után a rendházba. 1753-ban megállapodott ugyan Kolinovics Gáborral,

47 hogyha a fiúutód nélkül halnának el, könyveiket a tatai kapucinusok öröklik, de erről 1765, illetve 1770, haláluk éve után sehol sem történik említés a háztörténetben.

48 A levelezés korai darabjaiban Balogh Ferencet mint secretáriust, vagyis mint Eszterházy József titkárát említik.

49 A gróf személyi ügyeinek, s főleg az igen jelentős összegű kölcsönügyleteknek intézésén kívül azonban már ekkor lehetett bizonyos befolyása a gazdasági ügyek irányítására is. Gazdasági ismereteinek kétség kívüli megbecsülésére utal az a tény, hogy 1745 és 1750 közt, az esztergomi érseki szék betöltetlenségének idején, két évre megbízatást kapott a Magyar Kamarától e birtokok igazgatására. Az érsekség gazdasági ügyeit 1748 decembere és 1750 januárja közt irányította.

50 Plenipotentiariusi megbízást Balogh 1742. október 20-án kapott, s 1758-ban, érdemei elismeréseképp ifjabb Eszterházy József közbenjárására királyi tanácsosi címet is nyert.

51

A birtokok élén ifjabb Eszterházy József halála /1762/ után is megmaradt, amikor e jószágok a gróf unokatestvéreinek, Eszterházy Ferenc fiainak tulajdonába kerültek.

52 Balogh 1765 februárjában hunyt el Tatán, ahol az általa olyannyira támogatott kapucinu56