Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

A Babits Mihály halálának 50. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés anyaga - Kelevéz Ágnes: Az Angyalos könyvtől a Beszélgető füzetekig

valamint a másik szomszédtól Simicz Józseftől 375 négyszögölt 400 pengőért. Ezáltal kialakult a kertnek mai állapota, nagysága, amely 887 négyszögöl összesen. Az 1934-35-ös években ismét kisebb átalakításokat végzett Kósik Ferenc esztergomi építő mester. Konyhaablak cseréje, ajtó beállítása, feljáró és beton lépcsők és járda készítése volt a mester dolga. Ekkor készült az ebédlő is. A fapadlos tornác beton alapot kapott. Az apránként kialakított folyamatosan bővített helyiségekkel valóban olyan lett a házikó, mint egy összeragasztott fecskefészek.

5 Miközben a ház készült Babitsékat az foglalkoztatta, miként tehetnék egyre otthonosabbá. Ebben segítségükre volt legkedvesebb esztergomi barátjuk Eiczinger Ferenc, aki a Takarékpénztár igazgatója volt, s egyben ügyeskezű festő is. Török Sophie és Eiczinger az ajtók fölé és köréje népies ihletésű motívumokat festettek és Babits által kiválasztott versidézeteket írtak. A tornácfalra Arany János Töredéke került, amely a nehezen megszerzett évről-évre bővített nyaralót jelképezte. "Nem is úgy épült.hogy századokig álljon, csakmúló tanyául mint a fecskefészek." Amásik idézet Babits saját verséből került a tornácfalra. "Kertem az egész táj, hol óriás csiga Kétszarvú dómjával a Bölcs Bazilika." A tornácon oly híressé vált autogram falat is Eiczinger Ferenc présházában látta meg először a költő, úgy döntött, ő is felirat ja az odalátogató vendégekkel nevüket. Nagy Endre a híres konferanszié írja le szellemesen, hogyan örökítették meg Babitsék a neveket a hallhatatlanságnak "Babitsék e célra óvatosságból a legpuhább, legporlékonyabb szenet válogatták ki, és amint a látogató elmegy, egyszerre zord zsűrivé alakulnak át, és beható irodalmi vita után hozzák meg a verdiktet. Ha a verdikt kedvezőtlen, a törlőrongy egyetlen legyintésére nyomtalanul eltűnik az autogram, ha pedig kedvező a verdikt, akkor Babitsné kihozza festékes ibriket, és elpusztíthatatlan freskó festékkel födi be a múlékony betűket."

6 A tornácfalon lévő autogramok mind azt bizonyítják, hogy a nyári lak zarándokhellyé vált. Babitsékat a korabeli szellemi élet legkiválóbbjai keresték fel. S, hogy kik fordultak meg náluk abban legyen kalauzunk a hűséges esztergomi barát és segítőtárs Eiczinger Ferenc. "A ház leggyakoribb vendége Rédey Tivadar, a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtár-igazgatója volt, ki maga is sokszor töltötte nyári pihenőjét városunkban. Közvetlen meleg barátság fűzte egész családját, feleségét és sógornőjét, dr Hoffman Edithet Babitsékhoz. Utóbbi a Szépművészeti Múzeum osztályigazgatója, az Országos Képzőművészeti Tanács tagja, kiterjedt művészettörténeti úttörő munkásságáról híres. Neki és nővérének, Rédeynének kedvenc szórakozása volt a "gyomlálás". A Babits-ház kertes környékén bőven akadt gyomlálni való, mert késő tavasszal jöttek csak, s a gyom olykor még az utakat is ellepte. Sorrendben Gellért Oszkár következett, a bölcs mérsékletű szerkesztő-társ, Schöpflin Aladár, az egyenestartású, csöndesen kimért s mély, dongó hangú, élesszemű kritikus, a sokoldalú, kitűnő író, Szabó Lőrinc, az értelem irányított, klasszikus-zamatú versek költője, jellegzetes, nagy, feketekeretes pápaszemével, Sárközy György, az áhítatos, ámulószemű, gyengéd hangú lírikus és író. Hegedűs Lóránt ny. pénzügyminiszter, a Tébe elnöke, az élénk szellemű, nyugtalan polihisztor író. A gyakoribb vendégeket folytatva, többször megfordultak látogatóban: Karinthy Frigyes, a kivételes tehetségű író, aki szinte mindent kívülről nézett, akit minden forrón izgatott s a nevetni való világot oly érdekesnek látta, Kosztolányi Dezső, a fölényesen józan, sziporkázó szellemű, ezer-lelkű élet-író, Tóth Árpád, az egységes, zártlelkű, gáncstalan költő, Laczkó Géza, a magyar Flaubert, a magyar faj európai műveltségű, mozaik írómestere, Illyés Gyula, a vers és a próza harcos, avatott fiatal mestere, Komjáthy Aladár, a régi tanítványból fejlődött, lágyszavú költő, jóbarát és Erdélyi József, a Püis népi költője, az új 24