Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Restaurálás - Papp Kinga: Mohamedán szószék és korántartó restaurálása

2. A RESTAURÁLÁS SZAKMAI ISMERETEI 2.1. Bútortörténet A bútoroknak elsősorban a használati követelményeket kell kielégíteni. Forrná ját azonban az anyag is és a szerszám is meghatározza. Az idő múlásával gyűltek és finomodtak az ismeretek, fejlődtek a képességek, fejlesztették a szerszámokat, a tapasztalatokat, tudást, tradíciót pedig generációk adták át egymásnak. Az ülőbútor jelenik meg először a történelemben mint bútor, de eleinte rangjelző szerepe van. Bonyolult megoldásokkal és drága díszítésekkel készítik. Arab területen sokáig megmarad az ülőbútor Uyen alkalmazása, hiszen a muzulmánok életében nem játszott nagy szerepet. így azok leginkább vallási célt szolgáltak. A bútorokat az építészeti stílusformák befolyásolják: oszlopok, patkóíves árkádmotívumok, esztergályozott rácsformák, stb. Mivel a mohamedán hit szabályai az élőlények ábrázolását száműzik a művészetből, helyébe féktelen fantáziával káprázatos síkornamentikát hoznak létre. Főleg a mértani és növényi motívumokból álló mozgalmas díszítményeket kedvelik. Közel-Keleten már időszámításunk előtt 400-500. évben különféle nemesfák mellett már gyöngyházat is felhasz náltak intarzia, famozaik készítésére. Később már csontot, fémet, teknőchéjat is alkalmaztak, ezzel is gazdagítva a mozaikok színét és variációs lehetőségét. 2.2. Mozaikok Mozaik mintát többféle eljárással lehet készíteni. Tömbmozaik: Különböző fanemekből a célnak megfelelő vastagságú lapokat készítenek. Ezeket rétegekké, majd felszabdalás és újabb összerendezés után olyan tömbbé ragasztjuk össze, amelynek az egyik oldallapja a tervezett mértani mintát mutatja. 210