Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

A Babits Mihály halálának 50. évfordulójára rendezett tudományos emlékülés anyaga - Kelevéz Ágnes: Az Angyalos könyvtől a Beszélgető füzetekig

AZ ANGYALOS KÖNYVTŐL A BESZÉLGETŐ FÜZETEKIG Kelevéz Ágnes (Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest) Babits kéziratos hagyatéka azon ritka, két világháborút átvészelt hagyatékok egyike, amelyek szinte teljességükben maradtak ránk. Véletlen, hogy nem égett el egy bombatalálat során, mint a Baumgarten kuratórium székházába került gazdag Babits-könyvtár, de Keresztury Dezsőnek köszönhető - csodával határos véletlen az is, hogy a kéziratok egy része nem esett áldozatul a költő megbomlott kedélyállapotú özvegye, Török Sophie és fogadott lánya, Babits Ildikó között dúló ádáz küzdelemnek, vagy egyszerűen nem vált szétf oszló és elázó papíralommá a két nő lakását ellepő, gondozatlan és mindenre rátelepedő macskák alatt.

1 A kéziratok legnagyobb része az a mintegy 7000, hozzá vagy általa írt levél, amely nemcsakBabits életének dokumentuma, hanem a század első felének egyikfontos irodalmi és kortörténeti forrásanyaga. 1300 a verskéziratok száma, köztűk még ma is sok az eddig publikálatlan költemény. 700 kézirat tartalmaz cikket, tanulmányt: nagy mennyiségű a műfordítás és a széppróza. Óriási adattár a fondba rendezett hagyaték analektájának dokumentumrésze: meghívók, útlevelek, igazolványok, feljegyzések. Török Sophie gondosan vezetett előjegyzési naptára stb.- ezek adatai mind a most készülő Babits-kronológia 2 részét képezik majd. Akönyvformájú vagy füzetbe rendezett kéziratok külön figyelmet érdemelnek. Legkorábbi az úgynevezett Angyalos könyv, melybe több mint 250 verset gyűjtött egybe Babits, s melynek különleges helye van életművében. Dante Isteni színjátékénak fordítását keményfedelű könyvbe írta, ezzel is hangsúlyozva a mű iránti megbecsülését. Egy önálló füzet lapjaira tisztáztad második ének című, négyfelvonásos mesedrámáját 1911-ben, mely posztumusz kiadásként jelent meg 1942-ben/* Életének végén, betegségével küzdve tér vissza Babits ahhoz a forráshoz, hogy egybefűzött lapokra, könyvszerűen írjon. Az utolsó időszak megrázó dokumentumai a Beszélgető füzetek 4

, melyek jellegükből adódóan egy-egy formai egységet képeznek, valamint időszakban és formailag is ehhez kapcsolható az úgynevezett Iskolai füzet, amely verseket, töredékeket, aforizmákat és a Jónás könyvének variánsait tartalmazza. Az Angyalos könyvtől a Beszélgető füzetekig terjedő ív egy költői életművet fogát, a kéziratokhoz való viszony változásának tükrében egy költői magatartás alakulását követhetjük nyomon. Az Angyalos könyv nevét a borítón látható színes ceruzarajzról, egy mandolint pengető angyalról kapta, melyet Török Sophie rajzolt rá 1935-ben, másolatot készítve Carpaccio festményének egy részletéről. Aitönyv maga három füzetből áll, melyek különböző időpontban, különböző szándékkal készültek, és amelyeket utólag, nyüván Babits instrukciói alapján fűztek egybe. Az első kézirategység egy 20 fóliós, vékony füzetecske, mely a Troubadour - fcorcímetviseli.ésaz 1900 júliusától 1903 áprilisáig terjedő időszak verseit tartalmazza. A másodiknak Versek 1903. jan.-1906. júl. címet adta Babits, terjedelme 45 fólió; ez nagy műgonddal összeállított verskötet. A harmadik a legvaskosabb (170 fólió), külön címmel nem rendelkező kézirat, mely főleg a fogarasi időszak verseit tartalmazza 1910-től 1912 tavaszáig terjedően. Az első két egység tudatosan szerkesztett és felépített versfüzér. A harmadik egység inkább munkafüzetnek tekinthető, melyben vegyesen olvasható költemények, színművek, műfordítások, prózai fogalmazványok, töredékek, valamint a Laodameia kézirata. 13