Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

sági cseléd, 3072 mezőgazdasági munkás, 1930 törpebirtokos volt. Házhelyet 2080 igénylő kapott, a visszatérő hadifoglyok számára 1522 kat.h-at, telepesek részére és a további házhelyekre 2919 kat.h. földet tartalékoltak. 58244 hold erdő az állam kezébe került, 5165 kath. erdő pedig a községek tulajdonába ment át. 1946-47-ben további 21536 kath-at osztottak még szét. 69 Komárom-Esztergom vármegyében több mintagazdaság is alakult. A bábolnai, akisbé­ri volt állami ménesbirtok állami tulajdonban maradtak. Ezek földterülete 15460 kath. volt. Irányításukat a bábolnai és kisbéri Jószágfelügyelet, később Jószágigazgatóság látta el, mely 1945 augusztusában jött létre. A helyzet mindkét gazdaságban igen súlyos volt, mivel a világhírű állomány csaknem teljesen megsemmisült, ül. jelentős része az akkor uralmon lévő magyar kormány Németországba szállította a front közeledésekor, az ittma­radó állatállomány jelentős részét pedig a harcoló katonaság élte fel. Teljesen elpusztult a sertés, juh, ökör állomány. Mindössze 50 csikót, 8 tehenet, 2 tenyészbikát, néhány sánta lovat sikerült megmenteni. 70 A Környei Állami Állattenyésztő Gazdaság is mintagazda­sággá alakult, ahol 1300 kat.h-on kezdték meg a munkát/ 1 A Megyei Földbirtokrendező Tanács a volt Esterházy hitbizományi tulajdon részét képező 224 kat.h kiterjedésű tógazdaságot állami tulajdonba adta, mintagazdaság létesí­tése céljából. 72 Később a bánhidai földigénylők nyomásának engedve jogerős döntésüket megváltoztatva a tógazdaság területét is fel akarták osztani, de a tatai vármegyei halászati felügyelő fellebezesenek a megyei fórum helyt adott. Sőt ugyanebben a határozatában a megyében Tatán, Ászáron, Esztergomban és Kisbéren gazdasági iskoláklétesítésétrendel­te el, melyeknek a gyakorlati munka végzése érdekében 50-100 kat.h. földet is biztosí­tott. 73 Szövetkezet 1945-ben a megyében csak egy alakult, Esztergomban. A volt Metternich Sándor tulajdonát képező uradalmi gyümölcsösből 250 kat.h-on 300 fő gyü­mölcstermesztő szövetkezetet hozott létre/ 4 Jegyzetek 1. Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény. Kossuth, 1965.10.o. 2. Révai József: Marxizmus és népiesség, magyarság. Szikra, 1955.308-309.O. 3. Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programja. MKP 1944. XI. 30. 4. Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1947. Akad JC., 1969.67.o. 5. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M.e. rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról, Debrecen 1945. március 18. Földreform 1945. Tanulmány és doku­mentumgyűjtemény Kossuth, 1965.205-217.o. 6. Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1947. AkadJC., 1969.67.o. 7. Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény, Kossuth, 1965.50.o. 8. 33000/1945. Fin. rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatá­sáról szóló 600/1945. M.e. rendelet végrehajtása tárgyában. I.sz. végrehajtási utasítás. 1945. március 28. Debrecen. Földreform 1945. Tanulmány és dokumentumgyűjtemény, Kossuth, 1965.219-238.0. 9. Donath Ferenc: Demokratikus földreform Magyarországon 1945-47. Akad JL, 1969.12.o. 10. Népakarat: Esztergom vármegye demokratikus lapja. 1945. április 6. 11. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár A Komárom-Esztergom Megyei Földbirtokrendező Tanács iratai 1945. Az esztergomi Földigénylő Bizottság alakulási jegyzőkönyve. 12. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Kisbér község iratai 1945/13. Komárom megyei helytörténeti olvasókönyv. Tatabánya, 1988. 133

Next

/
Thumbnails
Contents