Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

A 33000/ 1945.FJV1. rendelet előírta, hogy a megjelenéstől, azaz március 28-tól számított 48 órán belül alakuljanak meg a földigénylő bizottságok. E bizottságok létrehozását az is nehezítette, hogy a rendelet szerint a létrehozásukat kezdeményező Nemzeti Bizottság a megye több településén még nem alakult meg. A nagyobb városok közül pl. Esztergomban sem volt Nemzeti Bizottság. Az esztergomi Népakarat c. lap 1945. április 6-i száma sürgeti a földosztás megkezdését J° Esztergomban a Nemzeti Bizottság hiányában, - de vélhetően azért is, mert az egész megye területére jellemző módon az élet minden területén érezhető volt a szovjet katonai parancsnokságok tényleges beavatkozása. Az esztergomi szovjet katonai parancsnok hívta össze 1945. ápr. 9-én a földigénylőket a helyi bizottság megalakítására. A Belvárosi Olvasókör helyiségében a résztvevők elnöknek Adorján Jánost, helyettesnek id. Viszkopf Tivadart, jegyzőnek Meszes Ferencet, tagoknak pedig Szabó Jánost,Nagy Istvánt, Tóth Józsefi., Tóth József ü.,Roppauer Mihályt, Harcz Eleket, Sebők Jánost és Tóth Jánost választották meg.

11 Kisbéren 1945. április 15-én alakult meg a Földigénylő Bizottság. A megjelenő kb. 100-110 fő törpebirtokos, gazdasági cseléd Sebestyén Antid, Molnár Mihály, Kreilt János, Varga Ferenc, D.Horváth István, RJánoski János és Énekes János személyében héttagú bizottságnak szavazott bizalmat.

12 Süttőn április 16-án a községi Nemzeti Bizottság kezdeményezésére 27 fő jelent meg és közfelkiáltással elnöknek Lamár Józsefet, helyettesnek Schnabl Ferencet, jegyzőnek Szokolányi Gyulát, tagoknak pedig Pukler Andrást, Pohlhammer Károlyt, póttagoknak Róth Sándort és Szabó Józsefet választották meg.

13 Tatán a Földigénylő Bizottság 1945. április 5-én alakult meg. A Tata-Tóvárosi Híadó április 16-i számában ismertette a bizottság felhívását. Elsőrendű feladatnak a földreform gyors, radikális megvalósítását jelölték meg.

14 A Nemzeti Bizottság itt is később csak április 11-én alakult meg, az elnök dr. Tarkányi Lajos lett. Április 15-én Tatán naggyűlést szerveztek. Az előadó dr. Hacker György a legégetőbb feladatnak a földreform végrehajtását nevezte meg. Április 1-10 között Földigénylő Bizottság alakult Kömlődön, Várgesztesen, Kecskéden, Oroszlányban, Dadon.

15 Tatabanyán 1945. április 1 -jén naggyűlést tartottak, melynek szónoka Gerő Ernő volt, aki a földosztás mielőbbi megvalósulását sürgette; "... a kommunisták menjenek a falura, győzzék meg a parasztokat, hogy vetni kell."

16 AKomárom-Esztergom Vármegyei Földbirtokrendező Tanács 1945. április 13-án alakult meg Esztergomban és a főszolgabírói hivatalban nyert elhelyezést. Elnöke Csics Ákos, tagjai Burány Sándor, Dudás László, Morvay Antal, Nóvák István, Ujjady Béla, Adorján János lettek. *

7 Megalakítását az is késleltette, hogy a megyében ekkor még nem működött a Földmunkás Szakszervezet helyi csoportja, pedig a rendelet előírása szerint a Megyei Földbirtokrendező Tanácsba a szakszervezetnek kellett volna két főt delegálnia. Ezért is sürgeti a vármegye főispánja a Fővárosi Szakszervezeti Tanácshoz írott levelében, hogy jelöljenek ki két főt, aki ezt a feladatot ellátja.

18 A Megyei Földbirtokrendező Tanács április 13-i felhívásában ismertette a helyi Földigénylő Bizottságokkal a 600/1945. Me. rendeletet és annak mielőbbi megvalósítását mindennél fontosabb feladatnak jelölte meg.

19 A Komárom-Esztergom Megyei Földhivatal május közepén alakult meg Esztergomban a Rudnay Sándor tér 27-ben. Dr. Lászlóffy Gyula lett az ügyvezető, helyettese Vajda István gazdasági felügyelő, műszaki tanácsos Vitéz Ács Endre, alkalmazott Lugossy Margit, kisegítők Szómer Bálint, Szegedi Gizella, kisegítő szolga Flórián József lettek.

20 A hivatal érdemi munkát csak június hónaptól végzett, addig a munkavégzés feltételeinek 125