Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

nincsteleneknél kell kezdeni a földosztást.

4 Az első részletes földreform tervezetet a Nemzeti Parasztppárt jelentette meg 1945. január 14-én, melyet az MKP is támogatott. A Szociáldemokrata Párt egy ideig várakozó álláspontra helyezkedett. A Független Kisgazda Párt több kérdésben különvéleményt nyilvánított. ők a nagybirtok felső határát 100 kath. helyett 500 kat.h.-ban javasolták megállapítani, az 1000 kat.h. feletti nagybirtok esetében is megtarthatták volna a földbirtokosok a 100 kat.h.-at, a juttatandó föld felső határának pedig 20-50 kat.h.-at javasoltak. Az egyház is szót emelt az egyházi földek megtartása mellett. Végül a döntő szót maguk a néptömegek mondták ki, spontán módon sorra alakultak meg a falvakban a földosztó bizottságok, falugyűléseket hívtak össze, küldöttségek utaztak az ideiglenes kormányhoz. 1945. március 15-én pártközi egyeztető értekezleten megegyezés született a földkérdésben és a Minisztertanács március 17-én elfogadta a 66/1945. Me.sz. rendeletet, mely másnap már a sajtóban is megjelent. A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhözjuttatásáról szóló rendelet megnyitotta a parasztság előtt a felemelkedés útját.

5 Végrehajtása szükségszerű, nemzeti, gazdasági érdek volt. A rendelet minden mezőgazdasági ingatlant és ingóságot, - szántót, rétet, legelőt, szőlőt, gyümölcsöst, erdőt, élő- és holt felszerelést - mezőgazdasági-ipari üzemeket, műhelyeket, kastélyokat kisajátított, ha 1000 kat.h. feletti birtok része, tartozéka volt. Egycsapásra megszüntette a feudális és a tőkés nagybirtokot, nagyságra tekintet nélkül elrendelte a háborús bűnösök, hazaárulók, a nyilas és a nemzeti szocialista és egyéb fasiszta szervezetek, a Volksbund-tagok földjének a teljes elkobzását. Az egyház 900 ezer kat.h. földet veszített el. A rendelet a végrehajtást magukra a f öldéginylőkre bízta. A kártalanítás elrendelése volt hivatott a rendelet radikalizmusát némileg tompítani. Nagy Imre földművelésügyi miniszter a gyors végrehajtás megszervezésének szükségességét a következőképpen indokolta; "A földreform végrehajtását követeli a nép, ha gyorsan nem csináljuk, a nép maga fogja csinálni, s a kormány kezéből kicsúszik a végrehajtás."

6 A rendelet végrehajtását az Országos és Megyei Földbirtokrendező Tanácsok és a helyi községi Földigénylő Bizottságok végezték. Az adminisztrációs és a műszaki munkálatok végzésére Megyei Földhivatalokat szerveztek. Országosan 3200 Földigénylő Bizottság alakult közel 37000 taggal.

7 A községi Földigénylő Bizottságok feladatai közé tartozott a felosztható föld számbavétele, javaslat az elkobzásra, megváltásra, a helyi földigénylők összeírása, földosztási terv elkészítése, közreműködés a földosztásban, a birtoklevelek átadása, a mérnöki munka koordinálása, a telekkönyvezés.

8 III. A földreform végrehajtása Komárom-Esztergom vármegyében Komárom-Esztergom vármegyében a harcok 1945. március 28-án fejeződtek be. A dunántúli helyzetnek megfelelően a földosztás itt jóval nehezebben indult, mint az ország többi részében. Ennek legfőbb oka az eltérő birtokmegoszlás, a más paraszti rétegződés, az un. "sváb kérdés", a ki- és áttelepítések, és a hadműveletek áthúzódása volt. A népmozgalom kialakulásának nem kedvezett az sem, hogy a fegyveres harcok befejezése után azonnal az új központilag létrehozott és irányított szervek vették át a hatalmi funkciók gyakorlását.

9 A földigényléstől a jelenkezők egy részét a német megszállás és a Szálasi terror hatása, illetve az újabb megtorlástól való félelem is visszatartotta. 124