Somorjai József szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 4. (Tata, 1991)

Fűrészné Molnár Anikó: A dorogi bányamunkásság lakáshelyzetének alakulása a XX. század első felében - Somorjai József: A földosztás története Komárom-Esztergom vármegyében I.

A FÖLDOSZTÁS TÖRTÉNETE KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN I. rész Somorjai József (Tatabányai Múzeum, Tatabánya) 7. Bevezető Az 1945-ös földreformról már sok tanulmány jelent meg. Ezek általában a fő összefüggésekre koncentráltak, a helyi, vidéki eseményekkel csak érintőlegesen foglalkoztak. Komárom-Esztergom vármegyére csak elvétve, esetleg egy-egy összehasonlító táblázat erejéig utalnak, pedig a helyi, megyei adatok jelentik az egyetlen biztosítékot arra, hogy az általánosító tapasztatotokon túl egyszer megszüledhessen a földreform történetének aprólékos, arányos szintézise. A földkérdés megoldása Magyarországon a gazdasági-társadalmi fejlődés egyik legfontosabb kulcskérdése volt. Az 1848-as polgári forradalom után ugyan jogilag felszabadult a jobbágyság, de a nagybirtokrendszer érintetlen maradt, továbbra is feudális kötöttségek akadályozták a fejlődést. Az 1853-as évi császári pátens konzerválta a feudális maradványokat. Az 1867-es kiegyezés sem oldotta meg a földkérdést. Ekkor a magyar társadalomban kétféle jelentősebb megoldás volt ismert a földkérdéssel kapcsolatban. Az egyik a nagybirtok felosztása és kisparcellákban történő kiosztása, a másik a nagybirtok társadalmi tulajdonba vétele a szocialista nagyüzem, a szövetkezeti gazdálkodás volt. 1 Az 1918-as Búza-Baraa-féle földreform fontos lépést jelenthetett volna, de a sokféle mentesítés, a kizárások széles köre, az örökös haszonbérlet megoldása, a megváltási ár magas százaléka eleve lehetetlenné tette a radikális megoldást. Az 1919-es Tanácsköztársaság egyik legsúlyosabb hibája volt a föld azonnali szocializálása. 1920-ban a Nagyatádi-féle földreform után a nagybirtok aránya 53%-ra csökkent, de még mindig meghatározó maradt. Ezt követően valamennyi működő párt programjának egyik sarkalatos pontja a földkér dés megoldása lett, hiszen; "... a magyar agrárkapitalizmus porosz útja, a magyar agrárstruktúra 1938-ra lassú, keserves fejlődés után válságba jutott, tarthatatlanná vált."

2 II. A földreform rendelet előkészítése és megalkotása A háború utolsó hónapjaiban a Tiszántúlon, a Duna-Tisza-közén létrejött első népi szervek, a munkás- és paraszttanácsok a népi tömegmozgalom élére állva követelték a földosztást is. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai is széleskörű földosztást sürgettek.

3 Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Szózatában -1944. december 21 -én - földreformot hirdetett meg, de annak időpontját nem határozta meg. Később a törvény elfogadását az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. áprilisi ülésében jelölte meg, de a gazdasági, politikai helyzet nyüvánvalóvá tette, hogy nem lehet addig várni. A rendelet megalkotását nehezítette, hogy a pártok koncepciója a földreformot illetően is jelentősen eltért, sőt a szegényparasztok e kérdésben nemcsak a földbirtokosokkal álltak szemben, hanem az elosztás módját illetően a parasztok egymás között is éles vitában voltak. A polgárparaszti koncepció szerint először a tulajdonos parasztoknak kell földet adni, megerősítve ezzel a kisbirtokot. A szegényparaszti koncepció szerint viszont a 123