Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Payer Gábor: Egy 16. századi hugenotta hadvezér és terve a török európai kiűzésére

akinek ez igen kapóra jött. A szultán pedig nem kevesebbet kért kikötésül, minthogy a keresztények segítségével juthasson újabb területek birtokába, mégpedig ott, ahol szándékában áll hatalmát kiterjeszteni. Ilyen megfontolásokból egy időre Jánost visszaállította méltóságába, miután pedig legyőzte Ferdinánd híveit, már nemigen tartotta be ígéretét. János halálával pedig az özvegy királynét és gyermekét megfosztotta trónjától, aki ugyan emlékeztette még a Ferdinánd elleni kötelezettségére, aki a jogigényt velük szemben továbbra is fenntartotta; és azóta így került majd az egész Magyarország a törökök kezére.... (Discours XXI. 424-425. p.) Ismert, hogy kétszáznyolcvan év alatt a Kaspi-tenger kapujától egészen Strigoniáig terjeszkedtek, s e város, Magyarország innenső határvidákán, tőlünk megközelítőleg négyszáz mérföldnyi távolságra van. ...Bizony eléggé félhetünk, amikor tekintetbe vesszük a veszély nagyságát, amely oly közeli, ...s a tűz egyre jobban közeledik, amely már elemésztette a kereszténység peremvidékeit, nevezetesen Magyarországot, és az Adriai-tengernek azt a nagy szegélyövezetét, amelyet Szlavóniának neveznek. Ily módon ezek a barbárok a tenger felől már kapuink előtt állnak, a szárazföld felől pedig át is hatoltak rajta." (Discours XXII. 443., 438-^39. p.) La Noue e fenyegető török veszély láttán - mérlegelve a korabeli nemzetközi erőviszonyokat, s egy keresztény összefogás realitásait - úgy ítéli meg, hogy most nyílna kedvező alkalom (az 1580-as évek végén) a török Európából való kiűzésére. Ezért foglalkoztatja egy nagyszabású törökellenes hadjárat terve, amelyet a 22. „discours"ban ismertet részletesen. La Noue lényegében X. Leó pápa tervéhez nyúl vissza, amely egy nagyszabású törökellenes hadjárat megindítását - a keresztény vallás védelmében, s a keresztes hadjáratok példájára - a kereszténység mozgósító erejére alapozta. Úgy tűnt ugyanis, hogy az 1517-es pápai bulla révén - amely fegyverszünetet hirdetett a keresztény uralkodók között - sikerül létrehozni I. Ferenc, V. Károly, VIII. Henrik, II. Lajos, valamint a dán és lengyel király török elleni szövetségét. X. Leó pápa számításait és tervének valóra váltását azonban a Valois- és Habsburg-háznak az európai hegemóniáért vívott, s - V Károly német-római császárrá választásával (1519) - tovább mélyülő dinasztikus érdekellentétei meghiúsították. A 16. század első felében a pápai agitáció és a török magyarországi hódításainak visszhangjaként születtek meg Luther, Erasmus, Nannius, Cuspinianus és Georgevits munkái.

4 Közös vonásuk, hogy bennük tovább él a kereszténység eszméjének mozgósító erejébe vetett hit, a tőrök elleni keresztény összefogás gondolata, valamint, hogy a török hatalom természetét behatóbban is megismerjék. Lényegében La Noue terve is e munkák sorába illeszkedik, s ezt igazolja már a hadjárat céljának megfogalmazásával is: „Mindent tekintetbe véve, semmi sem lehet indokoltabb, minthogy a kereszténység erőit együtt egyesítvén megtámadni a bennünket pusztítókat, mivelhogy semmilyen más háború nem lehet szükségesebb ennél. S ezt nem egyszerűen dicsőségvágyból, de nem is becsvágyból, sem pedig megtorlásként bosszúvágytól hajtva fogjuk vívni, hanem azért, hogy megóvjuk emberek ezreinek a lelkét Mohamed tanának halálos ragályától, s hogy megvédjük őket a valaha is létezett legszörnyűbb szolgaságtól. Továbbá, hogy megóvjuk a törvényeket, az erényt és erkölcsöket, s a tudományokat, amelyet e barbárok pusztítása megsemmisüléssel fenyeget,..." (Discours XXII. 441. p.) 87