Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Régészet - Dr. Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tatai várból II.

Alsó részüket alkotta a rozettás, négyszögletes és felezett csempék sora, ebből adódik, hogy egyik oldal, vagy talán az egyik alsó rész kötésben rakott lehetett. Gondolatuk azonos, a Régensburgi, Strassburgi, és Salzburgi kályháéval. Ezeken az alsó növényi mintás hasáb fölött a hengeres kályhatestet próféták, apostolok, lovagok díszítik. Csempéink összetartozását leginkább a kis pontokból álló rozetták bizonyítják. Felső részének korai, még gótikus keretbe foglalt gondolati analógiája az erfurti kályha, ahol azonban a címerek mellett bibliai jelenetek dominálnak. Kályhánk felépítéséhez egy későbbi analógiát hozhatunk még, a meráni 1500 körülire keltezett kályhát. Ennek alsó része teljesen azonos rozettákkal díszített. Felső részén két sor, csaknem négyzetes csempe következik. Utána téglalapos 3 sor következik. (VII. t. 1.) Kályhánkon ezek a sorok azonban dongáshátú csempéből képzelendők el. Kályhánk, akárcsak a budai, Mátyás uralkodásának második felében, a 80as évek végén épülhetett fel, részben a régensburgi típusú csempékből. Összecseng ezzel gondolati része is. A Habsburg-ház elleni szövetség, a korán szövetséges Karinthia, és Mátyás monogramja együtt jelentkeznek a kor jellemző növényi motívumaival. Zárócsempe részére vonatkozóan csak egy nagyon vékony támpontunk van. Az egyik, egy olyan angyalfejtöredék, amelyhez hasonló a budai régensburgi típusú kályha oromcsempéjén fordul elő. (VII. t. 2.) Az alsó testhez hasonló mintakincsű későbbi kályhák, így a meráni

20 és a krakkói Wavel 1 kályháján a felső hengeres, vagy sokszögű testet párkányzatos csempesor, vagy önálló párkányhoz kapcsolódó oromcsempesor díszíti. Bár a tatai csempénk száma nem lenne elegendő egy teljes rekonstrukcióra, darabjai kulcsdarabok és részben kiegészítik a budai és visegrádi darabokból megismerteket, igazolják Mátyás és az osztrákok, bajorok kapcsolatait, s azt, hogy a király fontos, kedvelt várait hasonló kályhákkal fűttette, díszíttette. JEGYZETEK 1. B. Szatmári S.: Előzetes jelentés a tatai vár ásatásáról. Arch. Ért. 1947.

1.45-53. 2. Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tatai várból I. KMK 2.1986.77-93. 3. Közölve: Szatmári S.-Schallaburgi Katalógus 1982. Ua.: Előadás a Düsseldorfi Kerámia Konferencián. Megjelent a Beiträge zur Keramik 3. Hetjens Museum. Düsseldorf. 1989.7-74. 4. Holl Imre: Régensburgi későközépkori kályhacsempék Magyarországon. Arch. Ért. 1980.1. 31. o. 5. K. Srauss: Die Kachelkunst des 15. und 16. Jh. IL Basel. 1982.30.1. 6. Holl I. m. ua. 7. Holl Imre i.m. 31. o. 11. kép. 4. Magyar Kálmán: A középkori Báthori várkastélyok kályháiról. Arch Ért. 1976.102. o. 3 kép. 8. Holl i.m. 31. o. 9.Ua. 10. Magyar Művelődéstörténet. Szerk. Domanovszky. 53. o. Balogh Jolán: Művészet Mátyás király udvarában II. 457. o. 11. Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon II. Bud. Rég. XXII. 1971.147,148. kép. Magyar Kálmán: i.m. 12. Holl I.: i.m. 13. Ua. 147. kép 14. Ua. 153-154. kép 15. Ua. 16. Holl I.: Régensburgi 8. kép p 17. R. Franz: Der Kachelofen. Graz, 1969.53. o.