Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Néprajz - Tisovszki Zsuzsanna: Népi orvoslás, növényismeret Esztergom-Szentgyörgymezőn

A diólevél főzete ugyanúgy, mint a dió zöld burkának főzete (száraz dióbarka főzete is), használt hasmenés ellen. De diólevelet dugtak a szalmazsákba férgek ellen. A dió belső csontos rekeszeit megfőzték teának - köhögés ellen: és „jó közérzetet biztosít" vélték - így például Erős Sándor. Esetleg vöröshagyma külső, száraz levelével összefőzve is hatásos volt a köhögésre (M. K.-né). A diólevélfőzethez hasonlóan jó hatású volt a fejbőrre, hajra a vadgesztenyelevél főzete is: barnította a hajat, a fejbőrnek is használt (S. E). A csalán közismert és széles körben alkalmazott orvosság volt sok bajra. Teája jó a szívre, értágító, vízhajtó, gyomorfájást enyhíti, szamárköhögést gyógyítja, jó a vesére, epére. „Csóványgyökeret megfőzni, fáradt lábakat beletenni (a főzetbe)" - tanácsolja Gyurán Mihályné. „Csóvánnyal veregesd a lábad!" - tót asszony mondta a vejének, amikor annak fájt a lába. Csupa seb lett, de aztán jobban lett" (Gy. M.-né). A csalánfőzeléket kevesen ízlelték meg, csak tudni vélik: „A 14-es háború után ettek csóványfőzeléket sokan" (N. J.-né) - a szegényebbek, teszik hozzá. A gyümölcs-, ill zöldségfélék közül a galagonya virágját, gyümölcsét teának megfőzve nyugtatónak, szíverősítőnek itták. A birsalmát nyersen vagy sülve „hasmenésrű" ették. Az aszalt szilvát sebre tették. „Hasmenésre: lósóska gyökerét vörösborban megfőzni - meginni" (N. J.-né). A borókabogyó, feketeretek, cukorrépa, sárgarépa mind az epebántalmak ellen volt hivatott használni - valamint a katángkóró teája és a 10 napig borba áztatott fecskefű - leszűrik, majd megisszák (K. L-né). A következő receptet a már említett könyvben, kézírásos bejegyzésként találtam (szó szerinti idézet): FEKETERETEK megreszelve, cukorral „Epe ellen" „szép, gömbölyű, közepes fekete retket megpucolunk, le reszeljük a torma reszelőn, a reszelt retket egy evőkanál cukorral megszórjuk 2 órát ál és leszűrjük aztán 10 csépet meg iszunk belőle ezt ismételjük 20 percenként míg a baj elmúlt (K. L-né)". „Cukorrépát kell enni az epére, de jó a sárgarépa is (Gy. M-né)." Boróka - epére „Nekem sokat fájt az epém. Az erdőbe jártam dolgozni. A hajolástól rosszul lettem. Az epére, mondta valaki, jó a borovicska (boróka). Rosszul voltam, leültem az erdőben egy bokor alá, hát később vettem észre, hogy éppen boróka volt, még nem volt megérve, zöld volt. Összerágtam néhány bogyót, jobban lettem tőle" - meséli Gyurán Mihályné. Borókabogyó pálinkában, epére: „Pálinkába kell tenni a borókabogyót, 8 nap után minden reggel egy stampedlivel, epére" (Gy. M-né). GYÓGYÍTÓ ELJÁRÁSOK - NEMCSAK GYÓGYNÖVÉNNYEL Sebek, zúzódások, duzzanatok és daganatok ellátására, továbbá szemölcsök eltüntetésére is bőséges adatokkal szolgál a népi emlékezet, ill. a gyakorlati tapasztalat Szentgyörgymezőn -jó néhány gyógyító eljárást mind a mai napig alkalmaznak. A farkasalma nevű növényből készített főzetet hatásosnak találták sebek borogatására. Nádlerné Erős Julianna elbeszélése szerint: 43