Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Néprajz - Tisovszki Zsuzsanna: Népi orvoslás, növényismeret Esztergom-Szentgyörgymezőn

Sokan azonban ma is gyűjtenek, szakszerűen tárolnak, osztályoznak számtalan gyógyító hatású növényt. Virágzáskor gyűjtik, nem a napon, hanem a padláson szárítják, hogy ne fakuljon, ne szívja ki a nap a gyógyhatását. A családi tapasztalatok több generáción át hagyományozták az egyes növények alkalmazási módját, rokonok, ismerősök, szomszédok bővítették, gazdagították a népi recepturakat. A kamillát (Chamomilla vulgaris) mind a mai napig sok háznál használják, alkalmazása a növények közül tán a leghosszabb múltra tekint vissza - számtalan bajra való jótékony hatása miatt. Jónak tartották köhögésre - „általában jó közérzetet ad" -, toroköblítésre, szemet borogatni (E. S.). (Az adatközlők névjegyzékét 1. a 24. oldalon!) „Inhalálozást" - ahogy mondják - kamillával végeznek homloküreggyulladás ellen: „a kamillát megforralják, 2-3 evőkanál sót bele, befekszik az ágyba, a lábassal együtt, leterítve lepedővel (a beteg), szívja a párát magába" (S. F.). A kamilla hajmosásra, szőkítésre is alkalmas volt. A népi kozmetikumok is többnyire a gyógynövények közül kerültek ki. KÖHÖGÉSRE A bojtorján (Arctium minus) „köhögésru" volt jó - „apám a Szamár-hegyen szedte, csak ott lehetett találni, a Prímás szőleje fölött" (N. J.-né). -, köhögés ellen még: hársfa, borsmenta, borsikafű, kakukkfű, zsálya főzete is hasznos. Az„agáca" - és bodzavirág főzetét szintén köhögés ellen itták, továbbá -„pipacs szirmát összetörni, megfőzni teának - köhögésre" (N. J.-né). A bodzabogyó (gyalog bodza) lekvárját magas vérnyomásra és „szívrű" tartották hatásosnak. (A fokhagyma vérnyomást csökkentő hatását is ismerték.) Nem kimondottan gyógyító hatásáról ismerjük a vöröshagymát, diót és mákot azonban a népi tapasztalat bizonyítva érzi e növények gyógyerejét is, illetve a mák esetében régen felismerte annak bódító, nyugtató, altató hatását. „A mákhaj koronája volt a legerősebb - mákhajat főztek a gyereknek, megfőzték, még egyszer átforralták, cukorral - még másnap is aludt a Katus!" (N. J.-né). „A vöröshagyma sárga burka, levele - ennek főzete a köhögésru jó" (K. F.-né). „A vöröshagyma tisztítja a tüdőt" - Gy. M.-né: vöröshagymaszószt ettek a tüdőbetegségre. Régebbi kiadású gyógynövénykönyv hátsó lapján kézzel írott receptet találtam vöröshagyma alkalmazására (in: Rápóti-Romváry: Gyógyító növények, 1. kiad.): Vöröshagyma „faifájás ellen" „Vörös hagymát megreszelni, aztán finom ruhán át szűrni. Egy evőkanalat át melegíteni és abban a vöröshagyma léből teni, hogy meg melegedjen. Aztán csepegtetőbe szívni és a fájó fülbe felnőtnek 3 - gyermeknek 2 csépet csepentünk. Ha észrevesszük, hogy job akor 10-20 perc múlva 5 csépet ezt 2 nap 10 csépre felviszük" (K. I.-né). Szintén fillfájásra használták a „kamillatörkót": a meleg kamillatöreket a fül mögötti csontra tették (Gy. M.-né). Előbb említettem a dió felhasználását is. A dió minden részét alkalmazták gyógyításra: levelét, ill. főzetét vérnyomásra, vértisztítónak, a fejbőrre is gyógyító hatással volt, a barna haj ebben mosva szép árnyalatot nyert - a diólevéltea állítólag az ekcémát is elmulasztotta: „ha ittam a teáját, elmúlt az ekcéma" (K. L-né). A kipattogzott arcbőrt is mosták vele. 42