Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Régészet - Kövecses-Varga Etelka: Két esztergomi leletmentés késő középkori lábbeli anyagának elemzése

8.sz. lelet (ltsz.: 71.75.304.) (8. ábra) Csizma sarokrésze A közepe kilyukadt. A fej és lágyék nagy része leszakadt. (Ln. H.: 12,7 cm, a sarok In. Sz.: 8,8 cm, ln. V: 0,4 cm.) A lágyékig futó hármas risztvonal csak nyomokban látható. Lezáródása mindkét oldalon az előzőéhez hasonló lehetett. A sarok külső oldalán itt is hiányzik az egyes risztvonal. A szélek szintén felkunkorodnak. A varrás ugyancsak színelő varrás lehetett. A külső oldalon megmaradt az előzővel megegyező „U" alakú, 4 kampóval ellátott lapos sarokvasalás és a sarok közepén a háromszög alakú szögecsek, melyek közül csak a legfelső hiányzik. A szögecsek végei itt is átütnek a sarok belső oldalára. 9. sz. lelet (ltsz.: 71.75.303.) (9. ábra) Kéregrész A 8. és 9. sz. leletekhez hasonló lábbelihez tartozhatott. Két vége szakadozott. Középen a legmagasabb, két széle felé csökkenő, (ln. M.: 3,5 cm, két szélén M.:2,2 cm.) A talpbőrökhöz hasonló vastagságú. (Ln. V: 0,3 cm.) Felülnézetben „C" alakú. Felső széle sima, egyenes, belső oldala fényes felület, külső oldala barkás. Alul körben a szél befelé felpöndörödik. Itt helyezkednek el az átlyukasztó öltések, melyek nagy része kiszakadozott. 10.sz. lelet (ltsz.: 71.75.302.) (10. ábra) Szintén kéregrész lehet Itt az alsó, átlyukasztó varrásnak csupán karéjos maradványa látható, a felfelé kunkorodó szél teljesen letöredezett. Megmaradt viszont a bal szél, amely elkeskenyedik és legömbölyödik - a jobb szélen ennek nagy része leszakadt. (A kéreg ln. Sz.: 3,3 cm.) 11. sz. lelet (ltsz.: 88.10.8.) (11. ábra) (Eddig XVI. sz.-inak határozták meg.) Jobb lábon hordott lábbeli talpa Sarka letörött és a fejrész is kettétört, de ez a két rész pontosan összeilleszthető. A fej középen félhold alakban kilyukadt, kiszakadt, és ugyancsak kilyukadt a nagy lábujj helyén és a lágyék közepén. (Ln. H.: 9,8 cm, Fejsz.: 10,8 cm, ln. V: 0,2-0,4 cm.) Formája és a varrás technikája szerint leginkább a budavári anyag III. csoportjába sorolható. Azonban néhány jellegzetes különbség is van ezzel szemben. Az egyik az, hogy a bal oldalon a lágyékrész sokkal mélyebb ívű, így sokkal jobban kifejezett a lábbeli egylábas mivolta. A lágyék legkisebb szélessége: 5,2 cm. A másik lényeges különbség az, hogy a talpon sem vasalás, sem szögecselés nyomait nem találjuk. A talp belső oldalán a bal szélen kettős risztvonal fut a lágyékig. A belső risztvonal itt-ott bizonytalan irányban húzott, javítgatott. A lágyék kezdeténél egy vízszintes vonalakával záródik, bár a belső risztvonal 1,2 cm-rel lejjebb húzódik a külsőnél. Ez alatt szintén látható egy lezáró vonalka. A talp jobb szélén szintén kettős risztvonal húzódott, de ebből a külső csak a talp felső harmadában látszik, a többi részen vagy lekopott, vagy a talp tulajdonképpeni szélét tekintették külső risztvonalnak, a két risztvonal közül a belső szintén többször javítgatva van, s a legmélyebb vonal mutatja a lyuksor helyes irányát. A risztvonalat a lágyék kezdeténél szintén egy vízszintes vonal zárja le. 29