Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Régészet - Kövecses-Varga Etelka: Két esztergomi leletmentés késő középkori lábbeli anyagának elemzése

E lábbeli esetében feltételezhetjük, hogy eredetileg csizma volt, amelyet a későbbiek során átalakítottak, másféle felsőrészt varrtak rá. Iklán saruvá alakították át, hiszen az átlyukasztó öltések ezt a lehetőséget is felvetik. 5. sz. lelet (ltsz.: 88.10.1.) (5. a, b ábrák) Jobb lábon hordott lábbeli talpa. A legnagyobb méretű leletünk (H.: 26 cm, Fejsz.: 11,1 cm, In. V: 0,5 cm.) A fej ovális alakú, enyhén hegyes orr-résszel. Szélein helyenként a bőrből való kivágást megelőző, vékony kis körvonal rajza is látszik. Ezen belül fut a kettős risztvonal. Ez azonban igencsak gyakorlatlan kéz munkájára utal. Bal szélen a 2 risztvonal a fej közepéig szabályosan, párhuzamosan fut, ez alatt azonban 3-4 próbálkozás nyoma is látszik. Jobb szélen a próbálkozásnyomok már felül és ezt követően lefelé is több helyen láthatók, és a kettős varrásnyom hol az egyik, hol a másik vonalat követi. Tálán emiatt kellett, hogy alul a varrást még 2, beljebb helyezett öltéssel is megerősítsék. A 2-2 risztvonal a lágyékhajlat kezdetéig fut. Baloldalt egy ferde vonallal záródik le, míg jobboldalt összefut, és egy vízszintes vonalkával zárul. A lágyékrészen és a sarkon körben a megszokott módon átlyukasztó öltések sora fut, melyek erősen bemélyedő risztvonala a talp külső oldalán figyelhető meg. A lágyékrész ívesen, fokozatosan keskenyedik el. Legkisebb Sz.: 5 cm. Ezután azonban a kerek körvonalú sarok hirtelen szélesedik ki. (Ln. Sz.: 8,9 cm). A talp bőre a legtöbb helyen körben szétvált. A talp külső részén 2 db vasalás maradt meg, a láb jobb szélének megfelelő oldalon. E vasalások hasonlók a 71.75.298. ltsz. lelet vasalásához, csak belső hajlásúk ívesebb, külső szélük középen hegyesebb. A talp másik felén 2 ugyanilyen vasalás helyezkedhetett el, ezek közül azonban csak egy tüske maradt a helyén, a többi a vasalásokkal együtt kiszakadt. A megmaradt vasalások közül az alsóval párhuzamosan, attól a talp közepe felé 2 cm-nyire egy újabb, hasonló vasalás helyezkedett el, amelynek tüskéi szintén kiszakadtak, lenyomata pedig halványan látható. Ennek az 5. vasalásnak az elhelyezkedése teljesen szokatlan. A talp belső oldalán azt is megfigyelhetjük, hogy a vasalások elhelyezkedését vékonyan bekarcolt vonalkákkal előre kijelölték. A talp közepén még egy fordított „V" alakú szögecselés nyomait is láthatjuk, amelynél a „V" két szára között, a csúcsban és alul még volt egy-egy szög. A lenyomatok szerint a legnagyobb fejű szögecsek a fordított „V" csúcsában és az alsó, középső pontban helyezkednek el. A sarkon a Szolnok II. típusú talpaknál eddig általánosnak mondható, 2 kampóval és 1 tüskével ellátott sarokvas helyezkedhetett el, amelynek nyomai jól láthatók mindkét oldalon. A talpon bélésnyom vagy kitaposás, kopás helye nem látható. Feltételezhetően olyan lábbeli volt, amelyben sólyát, kapcát vagy botost viselhettek. Mindezek alapján a lábbeli leginkább durva, erős talpú sarunak határozható meg. 6. sz. lelet (ltsz.: 71.75.300) (6. ábra) Lábbelivasalás Félhold alakú. Középen egészen lapos, mindössze 0,4 cm vastagságú és 0,5 cm széles. Itt egy, az ív belseje felé hajló, 1,5 cm hosszúságú, hegyes tüske helyezkedik el. 23