Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)
Régészet - Kövecses-Varga Etelka: Két esztergomi leletmentés késő középkori lábbeli anyagának elemzése
A fej középső részét nagyméretű, fordított „V" alakú szögecselés tölti ki, amelyen belül még 3 kisebb szögcsoport helyezkedik el a felső, a középső és az alsó részen. Azt is megfigyelhetjük, hogy a legnagyobb fejű szögecsek a „V alak csúcsában helyezkednek el. A sarokrészen - a típus alapján feltételezhetően - olyan sarokpatkó lehetett, amely 2 visszahajtott kampóval és középen egy tüskével kapaszkodott a bőrbe. A 2 szélső visszahajtott kampó kiszakadásának helye jól látható. A talp igen elhasznált állapotban kerülhetett a földbe a külső oldalon a fejrész létrafokszerű varráslenyomatai és a szögecselésnyomok sok helyen átszakadtak. A többi hiányzó rész viszont valószínűleg már az enyészet következménye. A forma kecses vonalaiból, az eredetileg igen gondos kidolgozásból és a vasalásnyomokból feltételezhetjük, hogy a tárgyalt 71.75.298. ltsz. darabunk esetében kérges, bélelt lábbeli, talán egy női cipő talpáról van szó. 4. sz. lelet (ltsz.: 71.75.299.) (4. ábra) Formája alapján soroltuk e csoportba. Varrási technikája azonban sokban eltér az előző leletétől. A lábbeli orr-része hiányzik, és körös-körbe erősen szakadozott. (Ln.H.: 19,5 cm, Fejsz.: 11 cm, ln. V: 0,4 cm.) A fejrész megközelítőleg kör alakú, és ezen kétféle varrástechnika figyelhető meg. A belső szélen eredetileg valószínűleg szintén kettős risztvonal húzódhatott, amelyek közül azonban a belső vonalak csak helyenként és igen halványan látszódnak. Ez a kettős vonal a lágyék kezdetéig futott le, és láthatóan szintén nem volt vízszintes vonallal lezárva vagy egymásba húzva. A varrást azonban a fejrészen nem zsinórral, hanem vékony bőrszíjjal végezték. Ez a fej bal szélén 2 helyen meg is maradt. A többi helyen kiszakadt, vastag nyomokat hagyva maga után. A technika azonban annyiban megegyezik az előzővel, hogy a szíjjal való varrás is csak félmélységig járta át a talpat. E széles varrásvonalon kívül a külső risztvonalon apró átlyukasztó öltéseket is találunk. A jobb szélen három ilyet láthatunk egymástól 2-2 cm távolságban. A bal oldalon csak karéjosan kiszakadt helyük maradt meg, s e nyomok sűrűbb öltésekre utalnak. A lágyékrész fokozatosan, ívesen 4,7 cm-re keskenyedik el. Itt erőteljes, átlyukasztó öltéssort találunk a két szélen, melyeknek egyes risztvonalai a talp külső oldalán láthatók. A sarokrész a lágyékrész után hirtelen ívvel szélesedik ki és a fejhez hasonlóan kör alakú lehetett. (Ln. sz.: 8,6 cm.) Itt szintén átlyukasztó öltések kísérték a sarok szélét. Ezeknek azonban csak karéjosan kiszakadt helyei maradtak meg. A fejrész külső oldalán egy, az előzővel megegyező lapos sarokvas maradt meg, de itt az ellenkező oldalon; a láb kisujja felől. Volt azonban egy ilyen a másik oldalon is, csak 2 cm-rel feljebb. Ebből csak a kiszakadt tüskenyomok maradtak meg. A két vasalás között, a talp közepén 3 szegecs nyoma maradt meg, de lehetséges, hogy a leszakadt részen további szegecsek is voltak, és így szintén fordított „V M-alakban helyezkedtek el. A sarkon, a szakadozott szélen körben két kampó és egy tüske kiszakadt nyoma figyelhető meg kétoldalt, ill. legalul. A forma mellett ez is meghatározója volt annak, hogy e leletet is a Szolnok II. csoportjába soroltuk. A sarokpatkó hasonló lehetett a 71.75.300. lelethez, csak kisebb ívű volt annál. 21
