Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Szíj Béla: Jókai Mór és a képzőművészet

meglehetett - mint ezt Vayerné Zibolen Ágnes is fölteszi -, hogy ezeket igazában egy-két esztendővel később, utolsó kecskeméti tanulóévében készítette. A következő őszön már nem Pápán, hanem Kecskeméten folytatta tanulmányait. Az ott eltöltött két tanulóesztendő irodalmi szempontból meghatározó erejű és sorsdöntő eredményeket hozott, de a rajzolás és a festés szempontjából is különlegesen fontosnak bizonyult. Számos becses képe maradt az időből napjainkra. Ezenkívül Jókai kortársai és régebbi meg újabb kutatói sok fontos adatot hoztak napvilágra ottani tevékenységéről, s végül ő maga is feldolgozta - szépírói műveibe beleírta - a rajzolással és a festéssel kapcsolatos emlékeit Egyik modelljének és tanítványának, Abonyi Lajosnak a visszaemlékezései szerint Jókai a Nap utcai szállásán rendszeresen festett és rajzolt. (Közben tanítványokkal is foglalkozott, s tőlük némi pénzbeli tiszteletdíjat kapott.) Abonyi megírta, hogy Jókai vázlatfüzeteiben ott sorakoztak kecskeméti ismerőseinek, továbbáJósika Miklós regényeinek, például azAbafinak és Az utolsó Báthorinak az alakjai. Jókai maga is megemlékezett Jósika Miklós regényeiről, s ez szintén azt mutatja, hogy évtizedek múltával sem felejtette el azoknak a képzőművészet szempontjából is érdekes vonásait. A volt, van és lesz című írásában így emlékezett meg kedvelt írójáról: „Egy könyv jelent meg azon időben, mely általános sensatiót keltett, Jósika történelmi regénye Csehek Magyarországon, feldíszítve Barabás Miklós tíz darab aczélmetszésú rajzával.. Bennem az irigység ördöge küzdött önmagával, melyiket irigyeljem: az írót- e, vagy a festőt? A kecskeméti tanulóesztendőről följegyezte, hogy tanulás és szórakozás közben olajjal festett arcképeket. A festett arczképekért festék és vászon árában öt forint tiszteletdíjat kaptam (kivéve Petőfit és a szép hölgyeket). És ennyi elfoglaltságom dacára jutott időm írónak is lenni írtam ezalatt egy drámát, megy egy vígjátékot Sőt egy lapot is szerkesztettem, humorisztikusat, nem volt kinyomtatva, csak írásban sokszorosítva, az illusztrációkat is magam rajzoltam bele. " A Kecskeméten elkészített arcképek közül megemlítjük a következőket: Ács Károly, Gyenes Mihályné, Muraközy János, Tatayné Szél Zsuzsa, ezenkívül önmaga arcképét 18 éves korából. Ezek a képei a biedermeier arcképek világát idézik. A tehetség kétségtelen jeleit látjuk rajtuk, egyszersmind azonban a rendszeres (akadémikus) képzés hiányát. Van bennük karakterérzék, a külső és belső hasonlóságra, azonosságra való törekvés. Érdeklődése és tevékenysége Kecskeméten valóban sokrétű volt. A rajzolásban és festésben való elmélyülését nemcsak arcképeinek elkészítésével, hanem azzal is próbálta fokozni, hogy rajzokat, festményeket kölcsönzött ki a főiskola könyvtárából és lemásolta azokat. Másolta például a kecskeméti születésű Simonyi Antal műveit. Kecskeméten megismerte J. C Lavatemek a fiziognőmia kérdéseivel foglalkozó könyvét. Orosz László irodalomtörténész szerint ezt az egyetlen könyvet kölcsönözte ki a főiskola könyvtárából. E könyv tanulmányozása is azt mutatja, hogy Jókai meg akarta ismerni az emberi lélek rejtett sajátosságait, s ezt a külső vonások alapos tanulmányozásával is, megpróbálta előzmozdítani. Lavater könyvének megállapításai meg a szöveghez csatolt és különféle emberi arcokat bemutató ábrák, amelyeket színezett metszetek formájában maga Lavater készített el, sok segítséget adhattak Jókainak. Tovább fokozhatta a rajzolás és a festés iránti kedvét az a körülmény, hogy amiként Pápán, akként Kecskeméten is akadtak festőtársai, akikkel együtt dolgozhatott. Ilyen volt Muraközy János. Jókai Muraközyt ismételten megfestette Kecskeméten, s később Muraközy is festett portrét Jókairól. Muraközy a szabadságharc alatt gerillacsapatot szervezett, s vele hősiesen harcolt az osztrákok ellen. Ezért az elbukás után 184