Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)
Történelem - Dr. Somorjai József: Az úttörőmozgalom újjászervezése Komárom megyében 1956–60 között;
eleget tenni rendszeresen a követelményeknek - fogalmazta meg a véleményét az Úttörővezetőben Paulikovics Tibor tokodaltárói csapatvezető. Olyan Szervező Testület is volt pl. Bajóton, Hantán, amely csak pedagógusokból állt A jó példák közül az ácsteszéri, a tatai l-es és a tatabányai Táncsics Iskolát kell megemlíteni, ahol a testületben a pedagógusokon kívül a szülők, barátok, állami és társadalmi csoportok képviselői is részt vettek. Általános hiba volt viszont az, hogy KISZ-tagok alig vettek részt a testületek munkájában, ennek a testvérkapcsolatok látták a kárát. Több helyen a testületi tagok között gyors volt a cserélődés, nagy részük csak névlegesen szerepelt, tényleges munkájuk kampányszerű volt, és elsősorban az anyagi támogatásra szűkült le. A hibák ellenére a Szervező Testületek az úttörőcsapatok újjászervezésében alapvetően betöltötték szerepüket, nagy részt vállaltak a megújulásból. Tágjai közül többen rajvezetői és egyéb úttörővezetői tisztségek vállalásával egyben biztosítékot is jelentettek az iskola és a mozgalom összecsúszása ellen. Az úttörőcsapatokban folyó mozgalmi munka szempontjából fontos szerepet játszottak az ünnepek. Az első maradandó élményt az úttörő és ifjúsági szervezetekben a március 15 i ünnepségek jelentették. A körültekintő, szervező, előkészítő munka következtében gazdag élményszerű tartalommal zajlottak le a rendezvények. Ezt követően a Tanácsköztársaság évfordulójára és hazánk felszabadulásának ünnepére való felkészülés következett. A sok színvonalas, élménydús program közül is kiemelkedett a Magyar Úttörők Szövetsége központi felszabadulási ünnepsége, mely egyben az Úttörőszövetség zászlóbontási díszünnepsége is volt 1957. április 4-én 10 órakor Budapesten a Rózsa Ferenc Kultúrotthonban az 1350 úttörő és úttörővezető között a budapesti résztvevők mellett Komárom, Pest, Fejér és Hajdú megyékből 50-50 pajtás lehetett részese az eseményeknek. Az elnökségben helyet foglalt Kádár János is, akinek emléklapot adtak át a Komárom megyei úttörők. Hazatérve a résztvevők színes élménybeszámolókat tartottak az emlékezetes programokról. 46 Komárom megye életében is kiemelkedő eseményt jelentett a XIII. szabad Május 1-jére való felkészülés és az ünnepségeken való részvétel. A megye dolgozói és ifjúsága, köztük több ezer úttörő, dallal, tánccal köszöntötte a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepét A jól szervezett programok sorából is kiemelkedett a tatabányai felvonulás, melyen a 35 000-es tömeg élén a menetet, a KISZ-esek világoskék inges szakaszát az úttörők díszszázadai követték, amelyek elhozták magukkal csapatzászlóikat, őrsi és rajjelvényeiket. JEGYZETEK 1. Molnár Ilona, a pedagógus pártalapszervezet egyik irányítója - jelenleg nyugdíjas pedagógus - visszemlékezése (saját gyűjtés). 2. Dolgozók Lapja, XI. évf. 81. szám, 1956. október 10: Az értelmiség helyzetéről és feladatairól tárgyalt a megyei pártbizottság. 3.Ua. 4.Ua. 5. Komárom Megyei Hírlap, II. évf. 26. szám, 1957. április 2.: Minden területen nagy feladatok várnak a kommunistákra (Tudósítás az MSZMP Komárom Megyei Bizottság 1957. március 29-i üléséről). 6. MSZMP KMB Archívuma, 1. fond. III. fcs. 36. öe. Az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottsága 1958. II. 9-i ülésének jegyzőkönyve: A Tatabányai Végrehajtó Bizottság jelentése az értelmiség körében végzett politikai munka tapasztalatairól. (KMB « Komárom Megyei Bizottság). 169
