Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Régészet - Kövecses-Varga Etelka: Két esztergomi leletmentés késő középkori lábbeli anyagának elemzése

KÉT ESZTERGOMI LELETMENTÉS KÉSÖKÖZÉPKORI LÁBBELI ANYAGÁNAK ELEMZÉSE Kövecses-Varga Etelka (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom) 1987-ben kezdtem az adatgyűjtést az esztergomi lábbelikészítő mesterségekről.

1 Ez három részből tevődött össze: Elsőként az egyes mesterségekre vonatkozó céhes iratokat néztem át.

2 Ezután sorra vettem azokat a lábbeli típusokat, amelyeket a különböző mesterek (tímárok, magyar és német vargák, cipészek és csizmadiák) készítettek, s itt röviden utaltam egy olyan török kori lábbeli anyagra, amely Esztergomban, a Prímási Palota udvarán került elő. Harmadik részként csatoltam munkámhoz azokat az ismereteket, amelyeket néprajzi gyűjtés során szereztem. (E kézirat első része - javított-bővített formában - a Komárom Megyei Honismereti Füzet 1987-es számában jelent meg. ) A feldolgozáshoz több helytörténeti művet és több olyan tanulmányt is segítségül hívtam, amelyek hódoltság kori lábbeli anyaggal foglalkoznak.

6 A már említett leletanyag (Prímási Palota udvara) bőrleleteinek bővebb bemutatása mellett most egy 1980-as leletmentés lábbeli anyagát is elemezni szeretném.

7 Ez szintén a török korra tehető. A keltezést - az analógiák mellett - a kísérőleletek is megerősítik. Ezeknek köre nagyon összetett, de elsősorban kerámiatöredékek, kályhacsempe-darabok, üvegdarabok és vastárgyak szerepelnek benne, melyeknek többsége szintén a török korra tehető. (Balassa Bálint Múzeum, Esztergom. Ltsz.: 71.75.1.-304. és 85.8.1.-42.) Feldolgozásomban Gáborján Alice és írásné Melis Katalin rendszerét igyekeztem követni mindazoknak a daraboknak az esetében, amelyek e rendszerekbe beilleszthetők. A szakkifejezésekben is az ő általuk használtakat követem, és a talpakat szintén 3 részre tagolva; a fej, a lágyék és a sarok sorrendjében mutatom be. A két leletanyagot az egyes lábbelitípusok szerint, ezen belül pedig a leltári számok sorrendjét megtartva mutatom be. 1. sz. lelet (ltsz.: 71.75.269.) (1. ábra) Hosszú szárú lábbeli szárrészlete Puha, hajlékony, élénk sötétbarna színű. Ln. H.: 25,5 cm, In. Sz.: 16 cm, In. V: 0,2 cm. Ha a barkás oldala felől nézzük a bőrdarabot, jobb szélén végig apró, átlyukasztó öltéseket találunk. Az öltések egymástól való távolsága átlagosan 0,5 cm. Ez a jobb szél nem egészen egyenes, hanem középen kissé ívesen kifelé hajló. A bőrdarab bal szélén - az erős szakadozottság miatt - az átlyukasztó öltéseket csak egy már majdnem levált felső darab 3,5 cm hosszúságban, az alsó harmadban 4,5 cm hosszúságban és legalul, egy szintén leválóban lévő kis darab 2 cm-nyi hoszszúságban figyelhetjük meg. így megállapíthatjuk, hogy a szárrészlet eredetileg kétoldalt végigvarrott lehetett. A szárrészlet jobb felső sarka ép. A felső, vízszintes szélt 6 cm hosszúságban tudjuk követni. Itt a szél alatt 0,5 cm-nyire egy halvány, bemélyített vonal fut végig vízszintesen, mintha a szár felső peremét jelezné. A bőrdarab alsó, 6 cm szélességű részén ritkábban (egymástól 1-1,5 cm-nyire elhelyezkedő) átlyukasztó öltésnyomok (?) figyelhetők meg. 15