Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Dr. Székelyné Dévai Judit: Kis magyar oktatástörténet különös tekintettel Komárom-Esztergom megyék 1868–1945 közötti időszakára

ban a három felekezeti falusi iskolába járó tanulók száma összesen 992, a tanítóké pedig 15. (...) Mégis, mi az előnye a társulati iskolának a felekezeti iskolával szemben? Elsődlegesen az irányítás egysége és koncentráltsága. (...) Optimálisabb iskolaszervezet alakult ki, ami megteremtette a teljesen osztott népiskolai rendszert a bányatelepi intézményekben. Jobb a bányatelepi iskolákban a tantermek állapota, felszereltsége stb. Nem jelentéktelen az sem, hogy a tanulók tanszer- és tankönyvellátását, még ha kis mértékben is, de biztosítja a „bánya", míg a felekezeti iskolákban hasonlóval nem találkozunk. Nem utolsó szempont az sem, hogy a bányatelepi iskolákban jelentősen kedvezőbb a tanítók bérezése, mint a felekezeti iskolákban."

52 A bányatelepi iskolákhoz is - Eötvös törvénye alapján - hároméves ismétlőiskola kapcsolódott. Gyakorlati jelentőségét az ismeretek továbbfejlesztése és hatékonysága szempontjából elenyészőnek minősíthetjük. Az 1907. évben elfogadott, gazdasági népoktatásról szóló törvény az új típus feladatát a következőképpen jelölte ki: „Mindazon község, ahol a lakosság túlnyomó része gazdálkodással (földmívelés, állattenyésztés, kertészet, szőlőmívelés, erdészet) foglalkozik és hol legalább is 50 olyan ismétlő tanköteles korban levő mindkét nemből való gyermek van, akik nem részesülnek felső nép-, polgári, kereskedelmi vagy középiskolai oktatásban és nem járnak inasiskolába, köteles gazdasági népiskolát felállítani (...) az ismétlő iskolai látogatási kötelezettség helyébe mindazon községekben, amelyekben gazdasági népiskola szerveztetett, e gazdasági népiskola látogatásának kötelessége lép (...) Az önálló gazdasági népiskolákban a tanításra télen hetenként két napon át 6-6 órát, a többi hónapokban hetenkint egy napon át 6 órát kell fordítani. 1907-ben Esztergom megye iskoláinak 82,56%-ához, a Komárom megyeieknek pedig 96,07%-ához kapcsolódott általános, illetve gazdasági ismétlőiskola (gyakoriságuk 63, ill. 8; 101, ill. 70) - az országos arány 85,02%. 1937-ben területünkön 92,03%-os volt az ismétlőiskolával való ellátottság, a magyarországi arány ennél kevesebb (83,20%). Ugyanakkor azonban - a források utalnak rá - országosan és megyénkben is a tanköteleseknek csupán kisebb hányada élt a megszerzett tudás felfrissítésének fenti lehetőségével. Zárjuk áttekintésünket Eötvös József százhúsz esztendeje papírra vetett gondolatával: „Azon a napon, melyen a nemzet éppoly szükségesnek fogja tartani az áldozatokat, melyek tőle népnevelésünk megalapítására kívántatnak, mint azokat, melyeket a közigazgatás vagy a közlekedési eszközöknek a fenntartására hozni kénytelen, azon a napon a legnagyobb akadály, mely népoktatásunk emelkedésének útjában áll, elhárítva lesz, s elsősorban népoktatóinktól függ, hogy a nemzetet erről meggyőzzék." Oktatástörténeti kiállításunk és a tanulmány egyaránt a közértelmesség még távolról sem végigjárt rögös útját kívánta dióhéjban bemutatni. 153