Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Fűrészné Molnár Anikó: A Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum fényképtára (Megyei fényképészek és fényképészműtermek)

lésre készített egész alakos és portré fotók, családi képek. Természetesen nem csak megrendelésre dolgoztak, a táj mellett az élet képeit is fotózták. Fényképtárunk anyagával kapcsolatosan csak a műteremmel rendelkező megyei fotográfusokat említettem, és csak azokat, akiknek a műterméből múzeumunk fény­képgyűjteménye egy vagy több darabot őriz. Teljességre még itt sem törekedhettem, hiszen gyűjteményünk fotótörténetileg még nincs feldolgozva, ennek a munkának még csak a kezdetén tartunk. Fényképgyűjteményünkben: elsődlegesen a portrégyűjteményben, családi fotóal­bum-gyűjteményben, a személyi hagyatékanyagokban, de az oktatástörténeti gyűjte­mény tablóképei között is - a megyei műtermek mellett - az ország sok más terüle­tén lévő fényképészműtermek is képviselve vannak egy-egy darabbal. Számtalan budapesti fényképésztől 64 őrzünk különböző felvételt, de külföldi fo­tográfustól származó képeket is találunk a gyűjteményben. Budapesti fotográfus ­Strelisky udv. fényképész (Dorotty utca 9.) - alkotása pl. az egyik féltve őrzött fo­tónk is, amely Jókai Mórról készült. 65 A kép értékét emeli Jókai 1894. január 6-án keltezett saját kezű dedikációja. Jókairól Erdélyi Mór (Budapest, Erzsébet tér 18.) által készített felvétellel is rendelkezünk. Fotóarchívumunk jelentős hányadát alkotják az amatőrfényképezés művelőinek felvételei. Amíg a hivatásos fényképészek egy része idővel eltűnt a jellegtelen rutin­fényképezés szürkeségébe, addig az amatőrfényképészek közül nem egy művészi igénnyel lépett fel. Ezeknek az anyagoknak a fotótörténeti feldolgozása is feladatunk. Fényképgyűjteményünk elsősorban történeti jellegű, tartalmi szempontok szerin­ti gyűjtés eredménye, de emellett egyre inkább törekszünk fotótörténeti anyagok gyűjtésére. Reméljük, még jelentősen bővíthető a már ismert műtermek anyaga újabb felvételekkel, de kutatunk eddig még ismeretlen megyei fényképészműtermek után is. Célunk az is, hogy a ma élő neves megyei fotóművészek legértékesebb, a mú­zeum gyűjtési körébe illő alkotásaiból is válogassunk. Fontosnak tartjuk az amatőr­fényképészek felvételeinek további gyűjtését. Természetesen a tartalmi szempontok szerinti gyűjtőmunkát sem kívánjuk abbahagyni a napjainkban, vagy a közelmúltban készült fotók esetében, függetlenül attól, hogy ezeket a képeket hivatásos vagy ama­tőrfényképészek készítették. JEGYZETEK l.A bányatelep növekedésének élénk üteméről érzékletesen tanúskodik a községek lélekszámának gya­rapodása. A szénmedence községeinek népessége összesen - az 1910-es népszámlálás adatai szerint ­megközelítette a 23.000-et, 1940-re pedig a 38.000-et. (Összehasonlításként: a bányanyitást megelőző­en Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida lakosainak száma összesen alig haladta túl a 3.000 főt). Ld.: dr. Szántó Ferenc: Élet a bányabárók tatabányai birodalmában - Új Forrás, 1977. II. 77-78. p. Fűrészné Molnár anikó: Tatabánya, egy munkásváros születése - Komárom Megyei Honismereti Fü­zet, 1986. Tatabánya, 1972.55. p. 2. Az amyakönyvek bizonyítják, hogy az akkoriban letelepült munkások szinte a monarchia minden nem­zetiségét képviselték. 3. Ez ideig gyűjteményünkbe ilyen fotó nem került be. 4. Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum fényképtára; leltári szám: 2957/1. Ld. még Fűrészné Molnár Anikó: A tatabányai Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum I. Munkás­fotó, szociofotó - Új Forrás, 1984. 1.94-96. p. 5. Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum fényképtára - fotóalbum-gyűjtemény; ltsz.: 3419A. 6. Műtermében készültek az MSZMP vezetőinek portréi és több szakmunkáscsoportot megörökítő felvé­tel - Ld.: Szakács Margit: Magyarországi fényképészek és fényképészműtermek (1840-1920). A Ma­gyar Munkásmozgalmi Múzeum évkönyve 1983. Múzsák Közművelődési Kiadó Bp. 1984.17. p. 128

Next

/
Thumbnails
Contents