Fűrészné Molnár Anikó szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Tata, 1989)

Történelem - Fűrészné Molnár Anikó: A Komárom Megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum fényképtára (Megyei fényképészek és fényképészműtermek)

megnyitott műteremből nem került be gyűjteményünkbe fotó, de a család másik jeles fényképészétől, Mager Ottótól már igen. Mager Ottó első műtermét az 1870-es években létesítette a Megye utca 344. h. sz. alatti házban, ahonnan később a Megye utca 341. h. sz. házba, majd a Duna utca 40. h. sz. házba költözött át. Itt dolgozott 1896-ban bekövetkezett haláláig.

50 A két utóbbi „Fényiroda intézef-ben készített felvételeiből főleg arcképei maradtak ránk. Id. Wittman Nándor a 60-as évek végén Bácsból érkezett Komáromba. Elsősorban ő is arcképeket, egész alakos képeket készített. Fia, ifj. Wittmann Nándor, 1877ben egy új üzletet nyitott. Később a család tagjai is részt vettek a műtermek vezetésében. 2 Archívumunkban id. Wittmann Nándor sétatér melletti régi műtermében készült portréi, illetve ifj. Wittmann Nándor Nádor utcai és Rácz utcai műtermében készült, tökéletesen kidolgozott portréi és egész alakos képei közül őrzünk néhányat.

53 A század elején Komáromban létesített műtermek közül a jelentősebbek közé tartozott az 1910 októberében műtermet nyitó Wojtowicz Richárd,

54 aki letelepedése után néhány éven belül a város legismertebb, legtöbb megrendelőt vonzó fényképésze lett. A két világháború közötti időszakban is a város vezető fényképésze maradt. Elvállalt minden szakmába vágó munkát. Különféle tónusban, elsősorban matt kivitelezésben - a Megye utca 9-11. sz. házban lévő műtermében - készített portréi, családképei közül került be fényképtárunkba néhány igen jelentős alkotása. A XIX. században Esztergomban letelepedett fotográfusok alkotásai közül fényképtárunk legértékesebb darabjai között tartjuk számon a magyar fotótörténet egyik nagy, ismert alakjának, Beszédes Sándor udv. fényképésznek gyűjteményünkbe került képeit. Beszédes 1868-ban érkezett Esztergomba. Házat vett a Széchenyi téren és a fényképezés mellett a felvételek nyomdai sokszorosításával is kísérletezett, sikerrel. Találmányával elnyerte az 1873-as Bécsi Világkiállítás kitüntetési érmét is.

56 Ettől kezdve sok megbízást kapott. Az 1876-os tavaszi árvíz alkalmával „árvízalbumot" adott ki, a bevételt az árvízkárosultak javára szánta. Közben az iparfejlesztés terén szerzett érdemeiért elnyerte az Arany Érdemkereszt kitüntetést. Az 1885-ös budapesti országos kiállításon nagy kollekcióval szerepelt, egyike volt a kiállítás nagyérmével kitüntetetteknek. Ötvenkilenc éves korában, 1889-ben, váratlanul vetett véget munkásságának a halál. Gyűjteményünkben őrzött felvételei: portrék és egész alakos képek.

58 Igen változatos módon szignálta képeit. Néhány felvételének különösen szép, díszes hátlapja (verzo) van. Az esztergomi fotográfusok közül még Nagy Ferenctől, Kádas Károlytól, Klomann Nándortól és Czernil Róberttől találunk gyűjteményünkben értékes felvételeket. Nagy Ferenc - Beszédes egykori munkatársa - még 1882-ben Tatára tette át székhelyét, de 1883-ban visszatért Esztergomba. Műterme az iparbank épületében volt, ahol 1888-ig dolgozott. Klomann Nándor a századfordulón Beszédes Sándor utódaként jelentkezett. A Széchenyi téren nyitott műtermet. Klomann - a rá vonatkozó kevés adat szerint - fotográfusi működését 1910 után festészeti tevékenységre váltotta.

60 Kádas Károly Möller Lajos műtermét vette át 1885-ben. A műterem a Lőrincz utca 25. sz. alatt, a nyári színház mellett működött. Szívesen fotózta az esztergomi tájat, a városról albumot is készített. 1910-ig dolgozott Esztergomban. Czernil R(óbert) 1898-ban a Széchenyi tér 37-ben, 1906-tól pedig a Hévíz utcában (saját házában) nyitott műtermet. Fényképtárunkban található képeik megrende127