Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében

minthogy a Dunára szögellt ki, kellemes volt belőle a kilátás és élvezni lehetett a kertek természeti szépségét. A bölcselkedésre pedig igen alkalmas hely volt. Szent Adalbert bazilikáját pedig üvegcseréppel fedte be, nehogy tűzveszélynek legyen kitéve, és a tetőt, az eső és a hó levezetésére lejtősnek alkotta. Könyvtárt is épittetett, amely mindkét nyelvben igen gazdag volt. És itt végződött Vitéz János élete."

5 Bonfini leirásából az tűnik ki, hogy Vitéz János hatalmas méretű, „triclinium"-nak nevezett, tehát nyilvánvalóan nemcsak ebédlő céljait szolgáló helyiséget, hanem Dísztermet építtetett, melynek végéhez a Szibillák kápolnája csatlakozott. A Dísztermet a Bonfini által szkítának mondott, de valójában a hun és a magyar királyok képeivel ékesítette. Ez a terem tehát a Királyok Termének is nevezhető, s ez lényegében nem egyéb, mint a reneszánsz értelemben vett Kiváló Férfiak galériája, a Sala Virorum Illustrium, olaszosan az Uomini Famosi csarnoka. A triclinium leírásával kapcsolatban Bonfini megemlíti, hogy ugyanitt, miként a Kilátótoronyban is, Vitéz János hideg és meleg fürdőszobákat is kialakíttatott. A Díszterem előtt, a Duna felé kétszínű ambulacrum, azaz kétemeletes loggia emelkedett. A függőkert és a várhegy sziklája között — amelyre az Árpád-kori palota Lakótornya támaszkodik — sok helyiségből, lakószobákból és fürdőkből álló, kerek Kilátótornyot állíttatott. Végül igen fontos Bonfíninek az a közlése is, amelyből kiderül, hogy a Szent Adalbert Székesegyház tetőzetét az eső és a hó ellen magasra emeltette, s hogy a tűz ne ártson rajta, azt üveg, tehát mázas cseréppel fedette be. A Székesegyház tetőzete megépítésének tényéről a De tectis per Ioannem Archiepiscopum Strigoniensem instauratis c. epigrammájában Janus Pannonius is tanúságot tesz.

6 Szól Bonfini Vitéz János könyvtárának építéséről is. Tudjuk, hogy könyvtárát a Székesegyház északi oldalán építtette, de tudomásunk van arról is, hogy új palotájának, vagy Kilátótornyának a termeiben is voltak könyvei egy részének elhelyezésére alkalmas helyiségek. Bonfini leírását, illetőleg az abból levonható következtetéseket szerencsésén egészíthetjük ki Regiomontanusnak a Tabulae directionum profectionumoue Vitéz Jánoshoz írt ajánlásában olvasható alábbi részletéből: ... Éppen úgy intézkedsz a közügyekben, miként otthon is, azaz az esztergomi várban a te nagylelkűséged kimondhatatlannak bizonyul, amelynek folytonos helyreállításához nem kímélsz semmi költséget.. ."

7 A várban folytatott helyreállítási munkálatokat illetően Regiomontanus nem bocsátkozik részletekbe, de azt bizonyosra vehetjük, hogy itt nem a Bonfini leírta palotáról, hanem a többi épületek, s minden bizonnyal magának az erődítménynek a javíttatásáról van szó. Hogy ez valóban így van, azt megerősíti Janus Pannoniusnak ugyanebben az időben írt, Az esztergomi érsek erődítményépítkezéséről (De munitionibus ab archiepiscopo Strigoniensi constructis) c. epigrammája: 95