Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Kályhacsempék a tati várból I.

A 6. típusból a bal oldali baldachin alatt álló alak a budai Judith, helyett egy teljesen eltérő alak, 3 ágú, koronát viselő, fürtös hajú királynő, dúsan redőzött gyöngyös övvel összefogott ruhája fölé gyöngyös díszítésű palást borul. Két kezét kifordított tenyérrel emeli maga elé, jobb oldalt indul a csempe szamár­hátíves része. (h=12, sz = 6,5 cm) A típushoz tartozó másik töredék jobb oldali sarok, leveles díszű, baldachinos fülke, és a hozzákapcsolódó ablak. (XXIII. t. 1., 2.) A 7. típusból az angyalalakos, oromcsempékből egy teljesen összeállítható darab került elő. A címer az alsó részben Karinthia címere. Fölötte mázatlan, karcsú, hosszúruhájú angyalalak, egyik szárnya kiegészített, másikon zöld máz nyom. Egyik kezében fehér alapon barna ferde sávos címer. Jobb kezében piros­fehér csíkos (M.o.) címerének bal sarka. Az angyal feje fölött címerpajzsban sas, fölötte a 3 halhólyagos mérmű, nem áttört mint a budai daraboknál. (M = 51,5 x 18,8) (XXIII. t. 3.) A többi töredék kb. 11 csempéhez elegendő. Ezenkívül 4 mázatlan angyala­lak, egyiknek a címere barna ferde sávval elválasztott piros mázas, másik festetlen. (XXIV. t. 1.) Zöldmázas angyaltöredékek is előkerültek (4 db) A csempetípusból felső zárórész is elég nagy számban került elő. — Halhó­lyagok — áttörtek 20 db. A csempék csúcsán átfúrt, keresztrózsát tartó orom­zat. Címertagok, címertöredékek a budai típusoknak megfelelőek. Párkány­csempénk nem felel meg a budai 8., 9. típusnak. 2 léctag között, csonkolt levéldíszes, levéldísz- és pálcatagszélesség 3 cm. Alsó párkány saroktöredéke zöldmázas, csonkolt levéldíszes, felső része letörött és kopott. Hajlásszöge a belső oldalnak 35—40°. A 13-as, felezett sarokcsempetípusnak megfelelő, zárt előlapú és 5 szirmú rozettával. A csempe egyik fele van meg hátoldalával együtt. Sz = 11,5; magas­ságát 22,5 cm-re rekonstruáltuk. A 15. típus tetőcsempe-töredékei mázatlan és zöldmázas változatban egy­aránt előfordultak, és 2/3 részben megvoltak, tehát méretük is kiszerkeszthető volt. Méretei pontosan egyeztek a budaival. A darabokon a metszések élesek. A legnagyobb háromszög alsó részét jelentő töredéken megfigyelhető volt, hogy az alsó részt nem dolgozták ki, nem profillolták a peremet, csak egyszerű­en bevágták, feltehetően azért, mert az angyalos csempék oromzata úgyis eltakarta. A hátlapok nem kormosak. A mázatlan darabokon fehér engobe nyoma figyelhető meg.* (XXV. t. 1—2.) Az oromrózsák az egri és a budai példányokhoz csak hasonlóak, de nem azonosak. A kis méretű keresztrózsa 4 húros, kidomborodó levéllel a budaihoz hasonló, de nem áttört, középen a felerősítéshez szolgáló lyukkal. Mázatlan. Mérete is kisebb: 6,2 x 6,2 cm. (XXVI. t. 1.) A nagyméretű keresztrózsa is négy összekapcsolódó levéllel, nem áttört levelekből áll. Mérete 20 x 20 cm. (XXVI. t. 2.) A levelek egy 3,5 x 3,5 cm szárban végződnek, amely a felerősítésre szolgál.

Next

/
Thumbnails
Contents