Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Szatmári Sarolta: Tájékoztató a Komárom megyei múzeumi szervezet munkájáról és célkitűzéseiről

itt látható a Brigetio történetét, majd a megye kismesterségeit bemutató kiállí­tás. Jelenleg a XIX. századi Komárom történetéből látható itt kiállítás. A múzeumi kiállítások fejlődésével megyénk idegenforgalma is növekedett, kiállításaink és egyéb rendezvényeink időnként országos visszhangot is kivál­tanak. Ezt néhány adattal is tudjuk bizonyítani. Pl. a tatai Kuny Domokos Múzeum látogatottsága a 60-as évek elején 20—25 ezer volt, ma a 3 tatai múzeum látogatottsága évente csaknem 300 ezer. Úgy gondoljuk, hogy ez talán nemcsak az idegenforgalomnak, hanem kiállí­tásunk vonzerejének is köszönhető. Úgy érezzük, hogy múzeumaink mostanra kerültek bele igazán az ország múzeumi vérkeringésébe. Múzeumi munkánk extenzív szakasza lezárult. A megnövekedett igényeknek ezentúl már nemcsak mennyiségi, hanem megteremtett lehetőségeink között egyre igényesebb minőségi munkával tu­dunk csak eleget tenni. Időszaki kiállításaink száma csak a tatai vármúzeumban évente 6—10 volt, ezek tematikája képzőművészet, néprajz, helytörténet, természettudomány. 1973-tól számottevő a tatabányai és folyamatos az esztergomi időszaki kiállí­tások rendezése. Ezeknél megkíséreltünk bizonyos állandó profilt teremteni, így pl. Tatán az egyetemes néprajz, vadászattörténet, Tatabányán a megye néprajza, az életmód-kiállítások, Esztergomban képzőművészetet és a fontos gyűjteményrészekből állandó kiállítást legalább pótló időszaki kiállítások az állandó témák. Vannak állandó kötelezettségeink, ilyen a korábban őszi, most tavaszi Komárom megyei művészeti tárlat, és évente egy-egy megyei művész önálló bemutatkozása. A kiállításokhoz minden esetben országosan is elismert minőségű és kivitelű katalógusokat és plakátokat készítettünk. A vár és a Zsinagóga állandó kiállításhoz is szinte azonnal készült kisebb vezető több nyelven, az első egy év alatt elfogyott, az újabb is elkészült. A közművelődés­ben a Múzeumbaráti Körök, múzeum és iskola, honismereti mozgalom terén is jelentős eredményeket értünk el. Ezekben a munkákban a megye összes szakmuzeológusa és közművelődési dolgozója együttesen vesz részt. A „Tájak Korok" mozgalom irányítója, szervezője és lebonyolítója megyénkben a múze­um volt, ezért a munkáért elismerésben részesültünk. 1983-ban Tatán a helyreállított Nepomucenus-malomban kapott helyet az országos gyűjtőkörű Német nemzetiségi Bázismúzeum. Állandó kiállítása ösz­szefoglalja a magyarországi németek történeti, néprajzi anyagát. A Városi Tanács segítségével raktárépületet is kaptunk s ma ez a legjobb körülmények között működő bázismúzeum. 1985-ben a tatabányai munkásmozgalmi és ipartörténeti osztály is múzeum­má alakulhatott. Az újonnan épült Közművelődés Házában kapott megfelelő iroda- és raktárhelyet és megnyílt a tatai szénmedence történetét bemutató kiállítása. 1986-ban teljesen múzeumi kezelésbe került a Miklós-malom Tatán. Helyre­állítása után a magyar és egyetemes néprajzi gyűjteménynek ad helyet. 1986-ban megnyílt a tatai VIII. sz-i Vizivágóhíd, amely az ország egyetlen ilyen jellegű ipari műemléke. 7

Next

/
Thumbnails
Contents