Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

167 Afe/i'cA, HonfMg 411. 168 Uo. 411—2. 169 Holub, Zala m. kkori vizr. 14—5., A patak 1310-ben Scelche-ként szerepel (ZO I. 133., Pais L.: A Zala vízgyűjtőjének régi vízrajza. A Magyarságtudományi Intézet Évkönyve I. 1941. —M. 86. _ 170 Csánki III. 103. 171 Melich. HonfMg. 412. 172 863: Buigin, MGH D Karol I. n. 109., p. 157. 173 CBC c. 13., MG SS XI, 14. 174 Wiedemann, Trad, Höchst. Regensburg n. 86., p. 78. 175 Smiciklas, Codex diplomaticus regni Croatiae IV, 91. 176 Monumenta historica Slav. mer. I. 276. 177 Monumenta historico-juridica Slav. mer. I, 2. 187. 178 Skok, P.: Slavenstvo i romanstvo na jadranskim otocima, Zagreb 1950. 182. 179 Dement'ev. A.A.: Sbornik .. . po istoriceskoj grammatike russkogo jazyka. Moszkva 1964. 144., p. 34. 180 Bee, P.: Manuel pratique de philologie romane. Paris 1971. II. 404. 181 Skok, Slavenstvo 182. 182 Melich, HonfMg 410. skk. 183 Moór, UJb IX. 1929. 63 skk. 184 PleidellA.: Száz. 1934. 193. skk. 185 Kranzmayer, E.: ZONF XV. 193. skk. vö. Popovic, L: Geschichte der serbokroatischen Sprache. Wiesbaden 1960. 55—. 186 Vö. Kos, Gradivo 2. index. 187 Mócsy A., BWRE IX. Suppl. 660. 188 Holub, Zala m. kkori vizr. 9/30. j. 189 Korai átvétel esetén a szókezdő délszláv h- a magyarban szabályosan elenyészik (Vö. Moór, Westungarn im Mittelalter im Spiegel der Ortsnamen. Szeged 1936. 64.) Ha, mint Moór, A nyelvtudomány mint az ős- és néptörténet forrástudománya. Bp. 196.. 66. állítja, a délszláv x>h változás kapcsolatban van a jer-ék nyíltabbá válásával, akkor ez már a X. században lezajlott. Esetleg a jugoszlavizmusokkal együtt magyarázandó a hasonló jelenség középszlovák területen (vö. 1113: Rauzt~ Szent Haraszt~szlk. Svatá Chrast'—Kniezsa, MNy VI. 17 —8., Keszler, NytudÉrt. 63. 42.) 190 Glaser, Száz. 1929. 153. p. térkép 191 Kos, Gradivo 2. 135/13. j., Koller, Bgl. Hbl. 22. 1960. 106. 192 Schwarz, E.: Zschft f. slav. Phil. I. 133., Moór, UJb IX. 67. 193 Vö. Schwartz, ZONF VI. 303. 194 Melich, HonfMg 43/15. j., 409—10. 195 Erre vö. Evang. Cividele fol. 5.: Saba, o: Saba, Pribina és Brazlav között!, Kos, Gradive 2. 251. 196 Ebből ófn. *Zabniz lenne, vö. Miklosich, F. Die Bildung der slavisch Personen- und Ortsnamen, Heidelberg 1927. 214. 197 Holub, Zala m. kkori vizr. 21/125. j. 198 Csánki III. 101. 199 Holub, im. 21. 200 Uo. 21/130. j. 201 Müller R. : Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik, Zalaegerszeg 1971. 74—5. 202 Melich, HonfMg 380. 203 Müller, A göcseji „szegek" 75. 204 Uo. 205 Farkas V. : Helyesírásunk hangjelölésrendszerének története, Bp. 1971. NytudÉrt. 74., p.92. 206 Csánki II. 787. 207 Moór, Westungarn 101. 208 Vö. uo. 48. 71