Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

tennünk, hogy Guntram Arnulf karinthiai uralkodása idején (esetleg utána is) az egykori Priwina-dukátus comese. A terület kormányzati helyzete végül 896-ban változik meg, amikor egybekapcsolják Brazlav Dráva—Száva közi tartományával, mint az az Ann. Fuld.-ből kitűnik.

284 Adataink szerint tehát a Priwina dukátus = Pannónia inferiort 828-ig helyi (szláv) duxok kormányozták, a 828-as határrendezés után a területet valószínűleg szorosabb kötelék fűzte Karinthiához. Priwina és Kocel ugyanúgy duxok voltak, mint elődjeik.

285 Mivel Kocel halála után a területet frank comesek kormányozták és Kocelt néhány esetben comesnek nevezik, valóban felvetődhet, hogy Pannónia inferiort egyértelműen határgrófságnak, Kocelt grófnak tartsuk. Csakhogy VIII. János levelein

286 kívül egy „in loco regali publico Ratisbona" Freising számára rögzített adomány

287 kapcsán nevezik Kocelt comesnek, olyan szövegösszefüggésben, amely nem vonatkoztatható egy frank comesre: a „quidam comes de Sclauis" kifejezés nem lehet hivatalos cím. Frank határgrófság így csak Kocel halála után lesz az akkori Pannónia inferior, de csak 896-ig, amikor is Brazlav dukátusával (regnum) kapcsolják össze. Ami a Priwina dukátus—Pannónia inferior területi történetét illeti, 828 után egyetlen adatunk sincsen határainak megváltozására, így arra sem, hogy a terület a Kis-Balaton vonalától keletre valamikor is bővült volna. A keleti határövezet másik dukátusa, a Dráva—Száva közötti „regnum" adatait a korábbiakban már többször említettük. 828 előtti története lényegében Ljudevithez kapcsolódik, akinek területe Siscia székhellyel Dráva—Száva közét foglalta el,

288 nyugati határát Karinthia és Kraina rögzíti.

289 Mint korábban láttuk, Brazlav területe keleten csak Zágráb vidékéig nyúlott, minden bizonnyal ugyanez volt a helyzet már Ratimir idejében is: a 826-ban meginduló bolgár hadjárat az egykori Ljudevit dukátus nagyobb, keleti részét elszakította.

290 Ezen a területen a helyi fejedelmek végig megtartották szerepüket, ellentétben a Priwina-dukátussal, sőt Brazlav a század végén az utóbbi fölötti ellenőrzést is magáénak tudhatja. A Dráva—Száva közi dukátust D-DNy-ról Kraina gróf sági területe határolta, s egyben zárta a frank keleti határt Istriával.

291 Áttekintésünkből megállapítható, hogy a IX. század taglalt időszakában a keleti Karoling védelmi vonal északon a Dunától a Rábával indul, s e folyó mellett húzódik déli irányban. A Rábához csatlakozik a határvédelem következő egysége, a szlovén Mark, ennek nyugati határa Körmendtől délre húzódik, keleti határának megállapítására nincsenek adataink, ha azonban a szükségképpen figyelembe veendő katonai egyensúlyt (egy szláv Mark nem lehetett nagyobb területű, mint egy karoling határgrófság) és a védelmi szempontokat tekintjük (a Marcal középső és alsó folyásának egykori mocsaras állapota) az a Marcal vonalára (?) helyezhető. A Priwina dukátus—Pannónia inferior keleti védővonalának a Kis-Balaton és a vele (részben) összefüggő mocsaras területek tekinthetők, a Dráva—Száva közi dukátus előbbihez csatlakozó határa Zágrábtól keletre éri el a Szávát, s a PKulpa mentén kapcsolódik a Krainai grófság DK-i határához. 64