Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

eleji k>g zöngülése, 242 a XIII. század elején adatolt helynév egy szik. kostolje megfelelője. Csakhogy, noha az ószl. kostel 'castellum. turris', Nyszl. ,Kirche' szóból több helynevet ismerünk, 243 kollektívumképzővel egyet sem. Ha most egy ilyen alak kerül elénk, akkor természetes, hogy a név rövidült forma, hiszen nyilván nem meghatározatlan számú templomról nevezik Kostolje-nék helységünket, ezért a fennmaradt alak egy eredetibb *peti kostolje vagy *petero kostolja emlékét őrizheti. Ami az alakokat illeti, Pécs: Fünfkirchen~ Quinque ecclesiae újkori nevei: sz.-h. Pet Crkva, cs. Peti kostely (Lipszky: Pétikostely) 3 szik. Pätikostoly (Bél: Petikostolu!), mára a csehben, szlovákban beilleszked­tek a gyűjtőnévképzős főnevek közé: cs. Petikosteli, szik. Pätikostolie : a közép­kori fordítással (?), esetleg rövid ingadozás után, ugyanez lehetett a helyzet. Természetesen nem állítható biztosan, hogy Gosztola< kostolje /kóstolja egy öttemplomos helység emlékét őrzi. Különös lenne azonban feltennünk, hogy itt egy 4,6 stb. templomos helység nyomával találkozunk, amikor a IX. századi Quinque ecclesiae topográfiai adatok alapján e környékre rögzíthető, s amikor ezt az egyedi helynevet 244 csak az egykori forrásokban adatolt Quinque eccle­siae érteti meg velünk. A névadás kérdését illetően megjegyezhetjük, hogy több templomos helység a IX. században, e vidéken csak a romanizmus rezervátuma lehet, már pedig általában Alsó-Lendva környékére lokalizálják az antik Halicanumot, 245 nem lehetetlen, hogy azt éppen Gosztolán kell keresnünk. 246 Priwina területének meghatározásához szolgálhatna Német Lajos egy 846­os adományozása, amikor is Priwina 100 mansust kap „juxta fluvium Val­chau." 247 Ezt a folyót egyrészt a szerémségi Vukával azonosítják, 248 azon az alapon, hogy a frankok, kihasználva Ratimir feletti győzelmüket, e területre is rátették volna kezüket, másrészt felmerült a „Pannónia superior"-i Vulkával való azonosítás gondolata. 249 Mindkettőhöz elég egyetlen megjegyzést fűz­nünk: az ószl. vlbkh (szlov. volk) bajor átvétele nem lehet valk, hanem termé­szetesen wölk, esetleg zvulkf 50 így Valchau egyik víznévvel sem azonosítható. Származékaként egyébként valami Falkau-t kellene várnunk, ilyen nevet viszont nem találunk, hacsak a ma Jugoszláviában, Gödörháza és Vaneca között fekvő Fokovci-t nem vesszük figyelembe. Ez 1342: Falkolch, 251 1366: Fakouch 252 alakban szerepel, s a Valchau falk- tövének -ovbci helynévképzővel alakult formája. Ekkor a Valchau folyó (helynév > víznév) a középkorban, ill. ma Kebelének nevezett vízzel lenne azonosítható, ami a Lendva vízrendszeré­hez tartozik, 253 amennyiben viszont esetleges névhasonlósággal állunk szem­ben, Valchaut aligha lehet pontosan elhelyezni, de nyilván nem feküdt Priwina más úton meghatározható területén kívül (kizárásos alapon ekkor is egyik lehetőség a Lendva vízrendszere). A Priwina-dukátus területének meghatározásához szolgáltathat adatokat a Gundbato diaconus és a regensburgi püspökség között 880 körül lezajlott birtokcsere is. 254 Eszerint Gundbato „ad Quartinaha iuxta Bilisaseo" fekvő birtokáért Szt. Emmeramnak egykor Kocel által adományozott, Rába közelé­ben fekvő birtokát kapja. Gundbato adományát 883—887 között Arnulf jelen­létében rögzítik. 255 A birtok közelebbi meghatározásához az „ad flumen Sa­61

Next

/
Thumbnails
Contents