Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

adott, mint székhelyéről kapott neve áll. Az „episcopatus Quinqueecclesie" kifejezés csak abban az esetben érthető, ha az episcopatus és Quinquecclesie között egyenlőség van, azaz értelmezésünk szerint a Quinqueecclesie valójában olyanfajta területnév, mint a Pentapolis vagy a Siebenbürgen. Azonos értékű lehet ez azzal, hogy a pécsi püspökség eredetileg székhely nélküli püspökség, chorepiscopatus. Noha ez az intézmény a metteni zsinat (888) határozata után megszűnőfélben yan

228 a X—

XI. században német és francia területeken még megtalálható,

229 Írországban pedig még a XIII. században is alkalmazzák.

230 Mivel a chorepiscopusok különösen térítéseknél kapnak jelentős szerepet, nem látszik valószínűtlennek, hogy a XI. század elején Magyarországon is számoljunk ilyenekkel. Egy ilyen feltevés több, nehezen értelmezhető tényt megmagyarázna a pécsi püspökséggel kapcsolatban. Az 1009. évi oklevél alapján ennek első püspöke Bonipert lenne.

231 Az Ann. Pos. szintén püspöknek nevezezi Bonipertet.

232 Annál nagyobb problémát okozott az, hogy Fulbert chartres-i püspök biztosan Boniperthez címzett levelében,

233 Migne kiadásában az arc. rövidítés szerepel,

234 amit természetesen archiepiscopo^-ra oldottak fel. Ezzel szemben a Koller által közölt példányban coepiscopo

dat van.

235 A két adatot nézetünk szerint legvalószínűbben úgy lehet egyeztetni, ha eredetileg corep. rövidítést teszünk fel, amiből létrejöttük érthetővé válna, eszerint pedig Bonipert chorepiscopus lenne.

236

. 7. Miután kiderült, hogy a Quinque ecclesiae név nem egyedülálló az európai középkorban,

237 egy Karoling-kori és egy magyar középkori név hasonlósága nem teszi szükségessé azok azonosítását. 8. Hiányzik Pécsett a IX. századi Quinque ecclesiaevel való azonosításhoz a régészeti anyag is. A cella trichora második kifestéséről, amit Karolingkorinak tartottak,

298 kiderült, hogy valójában a XI. századra keltezhető,

239 mint azt Nagy T. már korábban gondolta. Fentiek talán elegendők annak bizonyításához, hogy Quinque basilicae/ ecclesiae nem azonos Péccsel. Láttuk viszont, hogy az Arnulphinumban éppen a helység beiktatása változtatja meg a 860-as birtoksorrendet, így Quinque ecclesiae helye e körülmény és a kapcsolódó birtokok alapján meghatározható. Előtte Gensi (<Kensi) szerepel, amit valahová a Kanizsai berek mentére (Nagykanizsa környéke?) rögzíthetünk, utána Ruginesfeldet említi az oklevél, ez pedig — mint láttuk — a Gnasbach mellé, Redege környékére helyezhető. Mivel a birtokleírás nem a Cserta-Kerka vízrendszerét érintő utat követi, ebben az esetben Redege eléréséhez nyilván a Mura menti, a középkorban jól ismert utat

240 használhatták, amit a mai Letenye környékén érhettek el. Ekkor pedig Quinque ecclesiae a Mura mentén található, a birtokok távolságviszonyaiból következően Alsó-Lendva környékén kereshetnénk, PNagykanizsa és Ruginesfeld között félúton. E vidéken aligha kerüli el figyelmünket a közelben levő Gosztola neve. A helység 1239-ben Gostolya alakban tűnik fel,

241 s e nevet nehezen lehetne másként magyarázni, mint egy szik. kostol „Kirche"-b/e gyűjtőnévképzős változataként. A kostolje alakból magánhangzó-kiegyenlítődéssel szabályosan származna a magy. kosztolya. Mivel a magyarban meglehetősen gyakori a szó 60