Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Vékony Gábor: Koroling birodalom „délkeleti” határvédelme kérdéséhez

túlságosan nagy területet határol körbe, másrészt a Zöbern forrásvidéke nem Odolricus grófságában feküdt. Német Lajos 844. szeptember 15-én kelt oklevelében a Dominicus papnak adományozott Brunnaron (860-tól itt salzburgi birtok: ecclesia Minigonis") „ ... iuxta rivolum qui vocatur Seuira in marcha, ubi Radpoti et Rihhari comitatus confiniunt." fekszik.

100 Rihheri viszont a Rába-grófság (Savaria-grófság) hivatalát viseli, Odolricus és Ernest elődje.

101 A Rába-grófság határa az egyházi és világi felosztás egybeesése miatt ezen a területen bizonyára egybeesik Salzburg és Passau fennhatosági területének határával,

102 ami abból is nyilvánvaló, hogy egy, a Salzburg—Passau határon fekvő Benninwanc területén lévő kremsmünsteri (Passau) birtokot a Rábagrófság grófja, Ernest és az Oriens prefektusa, Aribo (Arathot) közösen járnak körbe.

103 A határ másik pontját Brunnaron-ecclesia Minigonis adja a Zöbern folyó közelében. A 860-as oklevél birtokfelsorolásában

104 ez ecclesia Eilodis és Kundpoldesdorf között feküdt, utóbbiak eltérő lokalizációi

105 nem helyüket, csak elhelyezésük bizonytalanságát mutatja. Ecclesia Minigonis mindenesetre nem fekhetett a Zöbern mellett Kirchschlag környékén, mert itt Radböd és Rihheri határa nem érintkezett, így csak Kirchschlagtól nyugatra helyezhető. Benninwanctól (a ma Grohdorfnak nevezett terület a Thalbach két oldalán, annak torkolatánál) a határ bizonyosan a hegyek gerincén húzódott a Zöbern felé, ezért lehetséges, hogy azt már a Glänzen Riegelnél (Krumbachtól keletre) elérte. Német Lajos 829-es hamis oklevele, amely Salzburg és Passau határáról rendelkezik, egy ilyen képet támaszt alá: Passau a Thalbach (Spraza) forrásától annak Rábába torkolásáig (nyilván nemcsak a víz mentén) birtokol, Salzburg a torkolattól keletre és délre birtokos,

106 ami azt jelenti, hogy Kirchschlagtól nyugatra csak egy rövid Zöbern-szakasz birtokában lehetett; vagyis ecclesia Minigonis Schönautól nyugatra aligha kereshető.

107 A Sauariae vadumnál adományozott birtok így, mivel legalább egy határadata a Zöbern—

Thalbach (Spraza) közötti területre vonatkozik, csak Kirchschlagnál helyezhető el. A birtok körülhatárolásának adatai közül csak Witinesberg elhelyezkedését ismerjük, ennek vonulata azonban a Zöberntől délre található, Kirchschlaghoz legközelebb eső pontja csupán a Niklasberg lehetett. Az oklevélben azonban nincs szó arról, hogy a mattsee-i birtok határa metszené a Zöbern folyását, ezért aligha valószínű, hogy az oklevél Witinesberg adata a Zöberntől délre vagy nyugatra vonatkoztatható. Alig kínálkozik számunkra más magyarázat, mint az, hogy a Kirchschlagtól délre, a Zöbern keleti partja mellett közvetlenül húzódó középhegység magasságú vonulatot a folyó másik oldalán elterülő hegységgel kapcsolták, s így Witinesbergnek nevezték. Ennek legmagasabb pontja Kirchschlag keleti szélétől, a Zöbern mentén mintegy 1,5 km-re található, a Radigundensteintől 0,5 km-re, északra fekvő 556 m magas hegycsúcs, amit az oklevél Uuitinesbergjével azonosíthatunk. Mivel e határadatoknak ez a legmagasabb pontja, a Thalbach (Spraza) és a Zöbern közötti hegymagaslatot (summitas montis) Kirchschlag lakott területének északi határán kell keresnünk, a Reißenbachtol keletre, ahol a két folyócska közötti hegység még 500 m körül van (az oklevél ugyanis egyetlen 49