Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

V. Vadász Éva: Adatok Dunaalmás középső bronzkori településtörténetéhez Lenhardt György magángyűjteményei I.

DNy-Szlovákiában a mészbetétes-magyarádi időszakot egyértelműen megelőzi a hatvani és hurbanovoi emlékanyag (lásd a stratigráfiai adatokat Malé-Kosihy) Tocik A.: 1961. 36—37.; Patince (M. Dusek: 1960. 149—50., 206—8.) Kevés tokodi típusú bögre itt mészbetétes környezetben csak két nem hiteles temetőásatásból került elő (Bandi G.: 1965. 69. Iza, Dunaradvány-Zsitvato). így feltételezhetjük, hogy a mészbetétes kerámiás népcsoportok itt később jelentek meg, mint a Dunától D-re (vö. 44. j.) Hasonló, bár etnikailag tisztázatlan (Kovács T. : 1975. 309—10) a kép az esztergomi csoport kései időszakában is. Míg DNy-Szlovákiában jól elkülöníthető az ún. későmagyarádi fázis, melyben már mészbetétes leletanyag nem fordul elő (a kérdéssel kapcsolatos irodalom összefoglalását lásd Tormánál 1976. 37.) s ezt a korszakot önálló temetők is képviselik (pl. Majcichov), addig a Dunától D-re az egyre gyarapodó újabb adatok alapján úgy tűnik, hogy az esztergomi csoport jó néhány temetője a későmagyarádi időszaknak megfelelő korszakban is folytatódik. 76 Cikkünk kéziratát 1978-ban zártuk. A témával kapcsolatban azóta megjelent magyar publikációk (Torma I.: A balatonakaii bronzkori sír. A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 13. 1978. 15—27.; R. Csányi M.: Középső bronzkori telep a veszprémi Várhegyen, uo. 29 —50.; Torma I. : Bronzezeitliche Gräber aus Nyergesújfalu (Komitat Komárom) — Angaben zur Frühphase der Inkrustierten Keramik in Nordtransdanubien. Mitteilungen des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 10/11. 1980/81. 59—69.) megerősítik a megyei középsőbronzkori temetők általunk felvázolt kronológiai beosztását, s újabb adataik hasonló képet adnak a mészbetétes kerámia különböző időrendi csoportjainak fő jellegzetességeiről. 35