Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata

A köznyelvi e hang és néhány hangkapcsolat az alábbi nyelvjárási hangmegfelelésben jelentkezik: Kny.-i Nyj.-i Példák ë : lëhet, vësz [1. az ë gyakoriságánál!] e ö : csöcs, csönd, föd, gyöp i : hetis, messzi el, ej, [ely], ë : besö 'belső', mihë 'műhely', hetek 'keltek', erfrj mere 'merre' ő : Vesző, tengő 'tengely' el, ej, [ely] ű[I\ : csípűnyi, ebídű m : csípüli, ebídül, körösztül 'keresztel' -hez -hő : ekéhő, vetíshő -höl : kerékhöl, szekérhöl A köznyelvi el, ej, [ely]: nyelvjárási «[/] illetve ü[l] esetében Kisbéren, a nyelvjárási alakban, az / megléte vagy hiánya dönti el az ü hosszúságát, rövidségét. Az / nélküli alakban mindig hosszú, az /-es alakban mindig rövid az ü [ebidű~ ebídül]. Az a gyakorisága Kny.-i Példák a : atta 'adta', kapa, lova, monta, ^r • • o : colstok, farai, kolbász, pokróc, i : kaján 'kiált', színya 'szívni', à : hányadik, hanyaccó. Az a hang egyéb megfelelései Kny.-i Nyj.-i Példák a o : kokas,_lábodozik, lábos, magos j r -i a '• ásó, Aszëg, ära, hajnäba ' L J ë : bérázdo, katesztrális AZ EGYES HANGOK ÖSSZEFOGLALÓ ÁTTEKINTÉSE A magánhangzók ú A kisbéri nyelvjárásban megvan az ú, bár eredeti helyzetben csak rövid u található. Az ú a nyugat-dunántúli hangfejlődéshez hasonlóan alakult ki, s általában a köznyelvi ó illetve ol, oj, [oly] hangkapcsolat helyett szerepel. Az o hang az utána következő / hatására felső nyelvállású u lesz [kupacol > kupa160