Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)
Turi Róbert: A kisbéri nyelvjárás hangtani vizsgálata
Az oly köznyelvi hangkapcsolat nyelvjárási u megfelelés csak a ráspu szóban jelentkezik, de itt is gyakoribb a ráspó 'reszelő' alak, mint ahogy a Károly is Káró alakban jelenik meg minden esetben. Az ü gyakorisága Kny.-i Példák ü : eszünk, kertünk, ürge, ü : sürü, szinü, szürü 'szérű', tüszköd stb., ö : gyüvök, küves, lüvök, Nyj.-i ü ő : belülié, fődtül, gyöplü, kerbül 'kertből', :tüled, é : szürü 'szérű' [egyetlen adat] eh e J} [ ß ly] : ebídül, hengerül, lehűl 'lehel' Egyéb nyelvjárási megfelelések: Kny.-i Nyj.-i Példák ü i : izén 'üzen' ül ü : bellü, gyökerestülgyükerestű, kiderüt, kívű. A kisbéri nyelvjárásban a nyelvjárási ü a köznyelvi ö helyén hangsúlyos és hangsúlytalan helyzetben is előfordulhat; a hangsúlytalan helyzetben jelentkező ü többnyire a hangsúlyos helyzetben ü megfelelesű szavak származékaiban, összetételekben található meg: gyüvök, kigyüvök, küves és macskaküves. Köznyelvi ól: nyelvjárási ü[l\ megfelelés van a következő esetekben: gyelüli 'jelöli', pörkül [de: pörkütt]. Az ü a labiopalatális igék tőveghangzójaban -/ igeképző előtt jelentkezik [1. veláris hangrendűek esetén köznyelvi oh nyelvjárási u[l\ megfelelést!]. Az i gyakorisága Kny.-i Példák i : disznó, eddig, szereti, viszi stb., í : ásitt, buritt, kisír 'kísér', tiz, viz, e : hetis 'hetes', igenyëssen 'egyenesen', Nyj.-i i é : ëggyenkinn, hetire, idës, illesztő, ippen, kézibe, naponkinn, pintek, vígibe, ű : firisz 'fűrész', Fisárgyo 'Fűsarja', kümives, ő : iket 'őket', itet 'őt' u : liggänyi 'lyukasztani', likas, kódis, ú : hosszi [egyetlen adat], o : abrincs, lapicka. 156
