Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Bónisné Vallon emma: Cschepp Fülöp építőmester

A többi iparos költség-előirányzata: Waschkowsich Mihály lakatosmester: 267 fl 30 x Wiepper János asztalosmester 439 fl Stefán János üvegesmester 174 fl 18 x

17 Nincs tudomásunk arról, vajon a templom Cschepp 1808-ban benyújtott terve szerint felépült-e, s hogy meddig állott fenn. A valószínűség amellett szól, hogy felépült az új templom, mert Rómer Flóris alábbi soraiban az ötvenes-hatvanas években jó karban lévőnek mondja a templomot, de 1869ben már a pusztulás állapotában levőnek tünteti fel: „Sajnálattal halljuk szakértő egyéntől — írja — hogy bár még néhány évvel ezelőtt meglehetős karban volt, (most) tető nélkül érdekes romságra van kárhoztatva. Ifjú Kubinyi Ferenc jeremiádja folytán folyamodott az archeológiai bizottság illetékes helyre, de úgy látszik semmi sem történt." Rómer a hercegprímás figyelmét is fel akarta hívni a pusztuló templomra, a prímási palota építésze Lippert Lajos közvetítésével. „ .., Vájjon nem lenne-e a primacialis főépítésznek Lippert barátomnak kedve egyszer oda kirándulni és ezen ősrégi Isten hajlékot Ő hercegsége pártfogásába ajánlani?" ... A közlemény végén keserű iróniával panaszkodik arról, hogy a környékbeliek széthordják a templom köveit. „. . . Ergo Csalomja non fuerit, sed sit. . ,"

18 (Rómer fellépése azonban eredménytelen volt, sőt a későbbi években a templom teljesen használhatatlanná vált, mint Némethy Lajos írja: „ . . . Ecclesia ad Omnium Sanctorum in ruderibus ad interim, supplet illám capellaad Immaculatae Conceptionis Beatae Mariae Virginio . . ."

19 Cschepp a nagycsalomjai parochia átépítésére is megbízást kapott s el is készítette annak tervét. — A szignált tervre a következőket jegyezte fel: „Grundaufriss samt Durchschnitt des in dem Grosshonter Komitat gelegenen Ortes Tsalome zu verbessern kommenden Pfarrhofs mit einem Zimmer samt Wagenschuppe. " A földszintes, szélességi irányban elnyúló, héttengelyes, két bejárati ajtóval bíró, sima falú, nyeregtetős épületet tehát a mester jobboldalt egy vendégszobával, baloldalt kocsiszínnel szándékozott meghosszabbítani. (XLV. t. 1.) Oeller Ignác Selmecbányái ácsmester csatolta az újonnan építendő tetőzet rajzát a következő felirattal: „Wergsatz samt Dachstuhl des in der Ortschaft Csalome eine neue Dachung auf dem Pfarrhofe erbauet werden solle." Szignálva: Ignatz Oeller bürgerlicher Zimmermeister in Schemnitz. (XLV. t. 2.) 1808-ban készült Cschepp irodájában az ipolyfödémesi templom átépítésének terve. A Szent Mihály arkangyalnak szentelt templomot, Ipolyszecsenke filiáját 1619-ben kezdték építeni,

20 bizonyára reneszánsz, sőt talán még gótikus stílusban. Hazánkban ekkor még nem jutott uralomra a barokk stílis. A Cassa Par. Conscriptiója már mint jól felszerelt templomot tartja nyilván 1733-ban és 1737-ben.

21 Az 1754-ben összeállított conscriptio szerint nagyon rossz állapotban van: „Ecclesia est plane ruinae proxima, ex fundatione Kohariana (úti refertur) proxime nova aedificabitur."

22 A remélt új templom nem épült fel, talán csak kijavították a meglévőt, mert az 1757-es conscriptio mint régi 124