Bíróné dr. Szatmári Sarolta szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Tata, 1986)

Nagy Zoltán: Vitéz János „szép palotája” írott források tükrében

amely a Székesegyháztól északra állott, s amely Bakócz Tamás idejében újjáépült és szép reneszánsz részletekkel gazdagodott. Valószínűbb azonban, hogy Tafferner szomorú megállapítása inkább az egykor királyi, majd érseki palota maradványaira vonatkoztatható. Hogy ez az épületrész ebben az időben már nagyon elhanyagolt, számos részében valóban „nyomorult állapotban" lehetett, azt Auer leírásából is következtethetjük.

28 Esztergom visszafoglalásának idején, Szobjeszki János lengyel király párkányi, döntő győzelme után, Lotharingiai Károly seregében vonult be Esztergom várába a francia Lassay márki. Leírásában — Birkás Géza közlése szerint — előadja, hogy „Esztergom romokban hevert, az ostrom alatt teljesen leégett, mindössze két ép háza maradt. Láthatók benne Lassay szerint egy nagyszerű templom maradványai, mely egészen márványból lehetett építve s melynek egy épen maradt kápolnájából a törökök mecsetet csináltak." A nagyszerű templom nyilvánvalóan a Szent Adalbert-székesegyház, s a törökök által mecsetté átalakított kápolna pedig a Bakócz-kápolna volt.

29 A XVIII. századból, mind a hódoltság alatti időből, mind pedig az azt követő első évtizedekből még számos olyan útleírásról, hadi jelentésről van tudomásunk, amelyek feltehetően szolgálnak még további adalékokkal. Ezek a leírások azonban többnyire nemcsak esztergomi, de általában magyarországi vonatkozásban is még feldolgozatlanok, s jobbára külföldi leváltári kutatásokat igényelnek. A XVIII. századból, az esztergomi vár egykori épületmaradványainak felújításával, átalakításával s lebontásával kapcsolatban keletkezett felmérések, mérnöki és építészeti tervek, valamint az ezekhez kapcsolódó szövegek, amelyekre utalásokat is csak elvétve találunk, bizonyára igen értékes adatokat tartalmaznak. A jobbára külföldi levéltárakban őrzött, vagy csak sejthető forrásanyag felkutatása és feldolgozása olyan feladat volna, amely bizonyára nemcsak a Vitéz János nagyszerű építkezései, de általában az esztergomi építészet és művészet történetének részletesebb megismeréséhez is vezethetne. Nagy Zoltán Jegyzetek 1 FRAKNÓI VILMOS: Vitéz János esztergomi érsek élete. Budapest, 1879. (Egyéniségének, politikai és művelődéstörténeti szereplésének, írói munkásságának első, alapvető monográfiaFRAKNÓI VILMOS: Vitéz János könyvtára. Magyar könyvszemle. 1878. E cikksorozatával és további közleményeivel vetette meg Vitéz könyvtárára vonatkozó ismereteink, s a további kutatások alapjait. A Vitéz János által létrehozott esztergomi építkezésekre és művészeti alkotásokra az Árpádkori palota maradványainak 1934—38. évi feltárása és helyreállítása terelte a nagyobb figyelmet, mivel a Lakótorony első emeleti termeiben, a később Vitéz Stúdiónak elnevezett két szobában talált falképeket a művészettörténeti ismertetésekben általában Vitéz János korára datálták. E falfestmények mondanivalója, ikonográfiái rekonstrukciója hívta fel a kutatók 110