Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
Philipp Zöch, egy elfelejtett esztergomi órás a XVIII. században
mivel bőkezűbb díszítése alapján valószínűleg pár évvel a 3. sz. óra készítése előtti időre, az 1790-es évek közepére tehető. 24 Philipp Zőch fiának, Zőch (Zech) Ferencnek szignált órája ez idő szerint nem ismeretes. Az egyetlen konkrét adat róla Csányi Károlynál található, aki megemlíti, 25 hogy múzeumi gyakorlatában egyszer kezébe akadt egy „Zőch Ferenc Esztergom" által készített késő empire álló óra, amelyről azonban közelebbi adatot nem közöl. A stílusmeghatározás és a fent ismertetett anyakönyvi bejegyzéseken alapuló életrajzi adatok alapján bizonyos, hogy ugyanarról a Zőch Ferencről lehet csak szó, magának az órának a holléte azonban ez idő szerint ismeretlen. Pedig előkerülése azért is érdekes lenne, mert segítségével esetleg meghatározható lenne annak az ugyancsak késő empire — vagy inkább korai biedermeyer — nem szignált oszlopos fekete órának készítője, amely származásánál fogva (ugyanannak az esztergomi családnak a birtokában van, mint a 3. sz. Philipp Zőch óra) lehetséges, hogy Franz Zőchtől származik. Egyelőre azonban ez csak puszta találgatás. Végül pár szót az „LK" jelet használó ismeretlen számlapkészítő vésnökről. Már az órák leírásánál is említettem, hogy kiváló művészi érzékű, gazdag fantáziájú, sablonoktól mentes, igazi művész lehetett, aki az órásművészet ezen szerény, eddig oly kevés figyelemre méltatott ágában kiválót alkotott, és megérdemelné, hogy nevét, működési helyét és idejét felkutassuk. Az órák vésése határozott egyéni stílust mutat. A század végén bátran használja az akkor divatbaiött zománc medaillonokat és számgyűrűket. Eddig mintegy 15 számlapját láttam, de egy sem volt köztük, amelyik ne lett volna teljesen új, más, mint a többi. Nem a dagályos német, hanem a lendületes, könnyedebb bécsi stílus képviselője. Az egyes motivumoknál (pl. a csavart szalagmotivumnál) érezhető elvitathatatlan bécsi hatás miatt kezdetben azt gondoltam, hogy valami bécsi számlapkészítőről van szó. A további „LK" monogrammok utáni kutatás azonban meglepő eredménnyel járt. Azok között a korabeli jelzett bécsi szekrényórák között ugyanis, amelyeket alkalmam volt megvizsgálni, egyetlen egynél sem fordult elő ez a jelzés, sőt a Bécsi Óramúzeum igazgatójának közlése szerint nekik „olyan órájuk, amelyen ez a jelzés előfordulna, nincsen". 26 '.',/-,.Ezek után valószínűnek látszik, hogy a XVIII. szazad végén Magyarországon is volt egy manufaktúra, amely a magyarországi órásokat számlapókkal, sőt talán az addig Bécsből importált véretekkel is ellátta. A XVIII. század végi magyar ötvösök között sem Kőszeghy, sem Jankó 27 nem említ olyant, akinek monogrammj a „LK" lehetne. Egyedül Kapossy Jánosnál 28 szerepel egy Kreiner Lőrinc nevű ötvös. Győri pol24 Az óra eredetileg a süttiői Resser családé volt; jelenleg dr. Rigler László süttői orvos ajándékaként az Esztergomi Balassa Bálint Múzeum tulajdonában van. SS Csányi Károly: Régi Magyarországi órások. Műbarát I. évf. Bp. 1921. 100 old. 26 Dr. Rudolf Kaftannak, a Bécsi Óramúzeum igazgatójának 1959. jan. 14-i keltezésű szíves közlése. 27 Jankó László: „Győri ötvösök a 16—19. szazadban, Győr, 1934. 37Q
