Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Ötvösmester hagyatéka Esztergomban a tatárjárás korából

Caeli deus sanctissîme, qui lucidum centrum poli candore pingis igneo, augens decoro lumine.

51 Az ősi napistenek (Apollo, Dionysos) állat-attributumainak szimbolikus felhasználását a románkori művészetekben és az egyház alkalmazkodását a nép igényeihez fentiek magyarázzák meg. így tehát az esztergomi ötvös-hagyaték párducos aquamaniléjának helyét is világosan látjuk a románkor emlékanyagában. 4. A kievi lakatról Befejezésül néhány szót kell szólni az esztergomi ötvös mester hagyatékában talált kievi típusú lakatról. Ez ún. függő lakat. Szerkezetét B. A. Rybakov ismerteti jó képek kíséretében.

52 A meglevő részhez tartozott még a záró-rész: egy U-alakú, egyenlő szárú vaskampó, melynek egyik vége kihegyesedett, s ez ment bele a 2. kép la alatt jól látható baloldali keskenyebb, lefelé szűkülő csőbe. Másik végére egy V-alakú kettős rugó volt szerelve. Ez a lakatnak szélesebb, hengeres részébe ment bele, ott a szétálló V-alakú rúgópár felső két vége ütközött egy vasszegélybe, s ezáltal a lakat zárva volt. Kinyitni a lakatot alulról lehetett kulcs segítségével, mely a rúgópárt összenyomta, az ütközést megszűntette, s ezáltal az U-alakú kampó leválhatott a lakatról. Rybakov szerint a többféle lakat között ez a típus volt a leggyakoribb a kievi állam területén. A kievi Történeti Múzeumban többszáz ilyen lakatot őriznek. Egy részük műhelyből származik, a régi Kiev belterületéről. De a délorosz gorodiscséken is tömegesen fordulnak elő (i. m. 42. kép). A tömeges előfordulás statisztikája alapján ítélve kievi típusú lakatnak kell nevezni. Nem egyszerre jött létre, hanem hosszú fejlődés eredménye. Már a IX—

X. századokban vannak előzményei. A nagy tömeg gyártásának kora a XII—

XIII. sz. (i. m. 221. o.). A kialakult forma kievi fejlődés eredménye, talán a XI—

XII. századokból. Az orosz gorodiscsék, amelyeken a legnagyobb tömeg került elő, a XII—

XIII. századokra datálhatok (i. m. 222. o.). Csehországban egészen a XIV. századig az ilyen lakatokat „orosz lakat"-nak nevezték. Az esztergomi ötvösmester-hagyaték párhuzamaként megemlíthetem a kievi Történeti Múzeum területéin 1948-han kiásott ötvösműhelyt.

53 Sok beolvasztani való bronztöredék, rézdrót darabok, enkolpion-alkatrész, zománcos kereszt, nagy hajtű, karikák töredékei, csat és különféle bronzkészítmények töredékei, mint nyersanyagok között (i. m. LVIII. t.) egy templomi harang töredéke, egy masszív bronzrozetta és a földön elszórtan hat darab kievi típusú vas lakat került elő. Utóbbiak bronzlemezzel voltak borítva, mint az esztergomi lakat is (i. m. LIX. t.). Valószínű, hogy a lakatosműhelyben készített vaslakatok azért kerültek ebbe 51 Antiphonale Mon., 1934, 148. o. 52 B. A. Rybakov: Remeszlo drevnej Ruszi, Moszkva, 1948, 219. o. 53 M. K. Karger: Drevnyi Kiev, Moszkva—Leningrád, 1948, 387. sk. o. 12 Komárom m. Múzeumok Közi. 177