Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Az esztergomi oroszlános freskók eredetéről

szári műhelyekben készült textiliák kapcsolataira. Ezek közt a legjelentősebb a két oroszlános szövet; az egyik, az un. Anno-szövet, amelyik 921—931 közt készült, s jelenleg Siegburgban őrzik; ezen a selyemszöveten két egymással szembelépő, oldalnézetben ábrázolt, fejüket szembefordító oroszlánpár jelenik meg, a köztük lévő görögnyelvű feliratból tudjuk, hogy Romanos és Ohristophoros császárok számára készült 4. kép: Bizánci selyemszóvet Romanos és Christovhos császárok felirataival. (4. kép), a másiknak csak néhány töredékét ismerjük, amelyeket VIII. Konstantinos és II. Basileios idején (976—1025) szőttek, ezek Berlinben, Düsseldorfban és Krefeldben láthatók.

24 Az oroszlánok itt a császári hatalom erejének jelképei, ugyanúgy, ahogy a bizánci trónust is— mint Konstantinos Porphyrogennitos is említi, a Liudprand is leírja:

20 „hatal24 Romanos—•Chrisítoforos Anno-szövet színes kepét Schwarzenski G. tanulmányában, az illustrierte Gesichichte des Kunstgewerbes I. k.-ben 188—189. Ív közt. L. még erre a csoportra Falke O. id. m. 11. 239—240. képek. 25 Const. Porphyr., De cercim II. 15. 569. (ed Bonn Reiske) Liudprand, Antapodosis, VI. S. (S. R. G. in usum scolum. éd. 7. Becker. 1915). Magyar ford.: Középkori krónikások, ed. Somles. F. A. Bp. 1906. 223. 1 ÁÍ\