Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A dévényújfalui temető etnikai és történelmi problémái
A két lovassír is nagyon szegény. A lószerszámokból is csak egy téglalap alakú veret és egy karika maradt meg. A két női sírban fülbevaló volt. Az egyiket csak leírásokból ismerjük, a másik fülbevalópár viszont a datálás szempontjából is fontos. Ez a 285-ös sír csillagalakú függője, Cs. Soós Ágnes a pókaszepetki temetőben találta meg pontos párhuzamát, s megállapítja, hogy a korábbi IX. századi datálással szemben már a VII. században megjelenik. 16 A dévényújfalui temetőben kb. a VIII. sz. elejére keltezhető. A következő csoport nem annyira az anyag jellege, hanem inkább a sírok szegénysége miatt különíthető el. Ny-i részén kb. a 390-es sírral kezdődik és K felé folytatódik a 32, 43—138-as sírok vonalában, déli határa a 40-es lovassír. A csoport kronológiai meghatározása még nehezebb, mint az eddigieknél, mert a megmaradt leletanyag nem korhatározó értékű. A sírok szegénysége sem mérvadó, mert ez a rész foglalja magába a homokbányászás során feldúlt és kiásott sírokat. A lovassirok száma, amelyekben jóformán semmi nem került már elő, mutatja, hogy gazdagabb csoportról lehetett szó. A megmaradt mellékletek közül legnagyobb számban vödörtöredékek, edények kerültek elő. A 21-es sírban volt egy szárnyas, köpűs, IX. századi nyílhegy. A 27-es sírban pedig egy ló homlokát díszítő lemez," amelyhez hasonló az ÉNy-i rész legkésőbbi és leggazdagabb lovassírjaiból ismert. A 24-es sírban egy sarló töredéke került elő. A leletek bár hiányosak, késői sírokra mutatnak. (Köpűs nyílhegy, lószerszámdísz,, sarló, edény forma). Ettől a csoporttól északabbra következik egy sokkal gazdagabb leletanyagú sírcsoport. Elég sok deszkázott és máglyás sír tartozott hozzá. Csaknem minden sírban voltak állatcsontok. A lovassírok száma 7 volt. A lótetemeket a sír jobb felében tették a halottal ellentétes irányításban. Sok sírban volt vödörtöredék az edények mellett. Az edények kivétel nélkül szép, korongolt, hullámvonallal díszített edények. Egy sírban (58) sarló is volt, a koponya mellett találták. A lovassírokra általában az jellemző, hogy sok volt bennük a fegyver. Gazdagságukban és a leletanyag jellegében nagy különbségek vannak. Két különösen gazdag lovas sír tartozik ide, a 79-es és a 147-es. Hasonlóak abban, hogy gazdagságuk csaknem kizárólag a lószerszámok gazdagságát és a fegyverek megietét jelenti. Gazdagon felszerelt öveik nem voltak, a 79-es sírban 2 négyzetalakú ezüstveret, a 1'47-esben egy származhatott esetleg az övről. A 79-es sírban kard, két nyílhegy, tűzszerszámok, vasrudak, favágóbalta, egy kis kapa-szerű eszköz, esztergályozott agancsból készült szíj bogozó tartozott a lovas felszereléséhez. A lószerszám részei egy kengyel, körtealakú, két szíjelosztó karika, két csörgő, csatok, téglalap alakú füles lószerszámveret, egy bronz faléra voltak. A másik gazdag lovassírban, a 147-esben, a lovas felszerelése egy kés, nyílhegy, csiholó, vödörabroncsok és egy négyzetalakú bronz veret voltak. Lovának 6 db griffes falerája volt, egy téglalap alakú szíjverete és 3 csörgője. Még egy gazdag sír volt ebben a 16 Cs. Soós, A., i. m. 78. 114
