Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)

Kernstok Károly 1873–1940

művésznek szinte semmi lehetősége nem volt a mozgásra, a színek pompáját nem rakhatta a mogorva hét vitézre. Csakis monumentális, súlyosan nyugodt vonalvezetéssel fejezhette ki mondanivalóját. Nem neki való feladat volt, de amennyit csak adhatott magából, azt belevitte. Az a frissesség, az a lendület, mely a Schiffer-villa ablakait jellemzi, érthetően nem tud érvényesülni ezen a hét hosszúkás román ablakon, mely a székház dísztermének a főhomlokzatra nyiló részén sorakozik egymás mellett. Az Ősmagyar történet hét karcsú vezére mégis nagyszerűen hat, stílusos magyar dísze a keskeny ablakközöknek. Középen Árpád fejedelem áll arcával felénk fordulva, jobbra és balra tőle a mozdulatok és tekintetek kifejező ritmusával helyezkedik el a háromhárom vezér, valamennyinek tekintete a fejedelemre esik, és mégis mindegyik más és fokozatosan fejlődő mozdulattal fordul feléje. Különkülön mindegyik alak tökéletes hatású, teljes egész, a kompozíció sorrendjébe állítva azonban mégis nyilvánvaló együvétartozásuk, tökéletes, ritmikusan mozgó egységes csoporttá olvadnak össze. Az egészet végtelen egyszerűség jellemzi. Amilyen a cioport ritmikus elosztása, olyan stílusosan harmonizáló a színek, á vonalak megoldása is. Kernstok művészi vonal- és formaérzéke pompásan jut kifejezésre itt is, a kontúr erőteljes hangsúlyozása pedig most is fizikai értelmet nyer: az egyes üvegrészek, összetartására szolgál- A sisakos, kacagáhyos vezérekben Kernstok utóbbi időben festett szikár, csontos aktjai feszülnek, akiket meglepően stílusos kosztümökbe öltöztet. Az ablakok elsősorban világító testek akarnak lenni. A művész tudatában lévén dekoratív feladatának, sok sárga és szürkés kék üveget használ, de gazdag fantáziája kihasználja, amennyire csak lehet, a színezés lehetőségét és az égő rózsák, a halvány lilák, a szelíd zöldek jól kiválasztott alkalmazásával. Még ez évben befejezte másik főművét, egyetlen freskóját, a Dugonics utcai elemi iskola tornatermében.

82 A falkép az „ösvadászpk"-at ábrázolja.

83 A hivatalos történelem jelmezes figurái helyett ifjú óriások vonulnak fel ütemes léptekkel, mintha lovagi tornára indulnának, hogy a lágy vonalú hegyek alján, a nedves bágyadtszínű gyepen legelésző ormótlan őskori állatokra rohanjanak. Az alakok majdnem az egész előteret betöltik s méreteikkel óriásoknak hatnak. Egymás mellé sorakozásuk, mozdulataik összecsengése a legmagasabb életöröm érzéseit keltik fel. Az egészet kék tavaszi napfény ragyogja be. A freskó a célért, a valamiért verekedő fiatal test szépségét fejezi ki, a testiség tisztult, nemes dicsérete. A mű mondanivalójának őszinteségével, logikus felépítésével, zárt ütemességével, rajzának lendületességével és biztonságával, az alakok monumentalitásával, ereiével és szépségével amúgy is gyér és szegény modern freskófestészetünkben szinte páratlanul áll. A barbárság, mely annyi kiváló művét tönkretette, ezt a művét is kikezdte és komoly károkat okozott benne. A mű eredetiségéből sokat vesztve ma is komoly rongálódásnak van kitéve. 1913-ban Kernstok visszavonult Nyergesújfalura. Üj megrendelést egyelőre nem kapott, egyúttal azt kellett látnia, hogy az a mozgalom, melynek vezérséget vállalta, egyre inkább a formalizmus irányába 82 Budapest, VIII. Dugonics utcai Általános Iskola. j 83 ősvadászok. Al secco. A teljes kompozíció reprodukálva: Körmendi András: I. m. 13. kép. 458