Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Tata, 1968)
A Tokod-nagybereki kőfejtő felsőpleisztocén gerinces faunája
A TOKOD-NAGYBEREKI KŐFEJTŐ FELSÖPLEISZTOCÉN GERINCES FAUNÁJA 1960 május végén a tokodi Aranykalász Termelőszövetkezet Tokod— Nagyberek nevű kőfejtőjében nagyobb mennyiségű ősállati csontra bukkantak és ezt jelentették az esztergomi Balassa Bálint Múzeumnak. A nevezett múzeum részéről Csillag Gyula restaurátor szállt ki a helyszínre és felismerve a lelőhely tudományos jelentőségét, azt bejelentette a Nemzeti Múzeum Adattárának. Ennek alapján szálltunk ki 1960. június 3-án dr. Török Gyulával együtt helyszíni szemlére. Ekkor másirányú elfoglaltságom miatt nem tudtam azonnal megkezdeni az ásatást, ezért az Adattár megbízásából Török Gyula, Csillag Gyulával együtt a legfontosabb leletmentő munkákat június 6 és 8 között elvégezte. Török Gyula megállapította egy ősemberi kultúrréteg jelenlétét, amennyiben ütőköveket és faszenet talált, továbbá igen gazdag nagyemlős-csontanyagot fedezett fel és szállított be a Múzeumba. Nyári tervásatásaim elvégzése után csak szeptember 15—17 között jutottam hozzá, hogy a megkezdett munkát befejezzem. A LELŐHELY Ha Tokod községtől nyugati irányban [a Tokodi Csárda — Nagysáp felé vezető műúton] a község szélétől mintegy 800 m-nyire, kb 220 m-t d'l felé haladunk, egy mély [a községtől számított második] vízmosásban elérjük az említett kőfejtőt. A vízmosás a tokodi Hegyeskő nevű hegy északi lejtőjén helyezkedik el, mely területet a helybeliek ma „Nagyberek" néven ismerik. A hegy magvát az irodalom adatai szerint felsőtriász, Megalodus-os mészkő képezi, melyet némely helyen harmadkori képződmények takarnak [lásd Rozlozsnyik—Sehréter—Telegdi-Róth 1922, Sehréter 1953 stb.] Az említett északi oldalon szórtan elhelyezkedő édesvízi mészkőtömbök sorozata húzódik. A lazán álló tömbök közti hézagokat, továbbá a mészkő természetes üregeit és felszínét is lösz, ill. homokos lösz tölti ki és takarja. Az említett vízmosásban már régebbi idők óta folyik kőfejtés építkezések céljából. A Török Gyula által felfedezett kultúrréteg ebben a löszben helyezkedett el. Lefutása csaknem vízszintes volt és a jelenlegi felszíntől mintegy 3 m mély szintben húzódott. Ha az ásatás idején feltárt kőfejtő keleti falán a vízmosás talpa felől észak felé haladva követtük lefutását, 63
